67021. lajstromszámú szabadalom • Készülék fényképészeti lencsék mechanikus fókuszálására

•(12) rudak (11a, 12a) lenghető vezeték- • tömbjeinek középpontjait összekötő vonaltól való távolsága pontosan egyenlő legyen a használandó lencse főgyútávolságával. Ezután a (15) működtető emelőt annyira elállítjuk, hogy a (9a) csapnak a (11a) és (12a) tömbök középpontjaitól való távolságai pontosan egyenlők legyenek. Ekkor e három rész középpontjai egy derékszögű egyenszárú háromszöget szabnak meg, melynek alapja egyenlő az előbb megállapított gyúlávolság kétszeresével. Ha a készülék ezen u. n. alapállásban van, akkor a képet oly távolságba állítjuk be, mely a (7f) lencsének az első csomóponttól számított kétszeres gyútávolságával egyenlő; a jelen esetben a képsík az (5) állvány egy fel nem tüntetett megnyújtásán van elrendezve. Hasonlóan rendezzük el a tárgylemezt is a második csomóponttól mérve. Ezután a (8d) tárgytartót a (8) szánon, a képsíkot pedig a (6) állványon rögzítjük. A készülék ekkor oly kép létesítésére van beállítva, mely a tárggyal azonos nagyságú. A készülék már most a (15) működtelő emelő révén működtethető. Ha már most a (15) emelőt a képsík felé, vagyis az (1) ábrán balra fordítjuk, akkor a (14) emelő és a (7) lencsetolattyú (9a) csapjához kapcsolt (17) csatlórúd révén a lencse a képsíkhoz közelíttetik. Egyidejűleg a mellső (11) vczelékrúd elfordulva (11a) vezetéktömbjébe csúszik és függélyesebb helyzetbe jut, míg a másiiv (12) vczelékrúd a vízszintest jobban megközelítő helyzetbe kerül s ezáltal a (8) szánt a (7f) lencsétől nagyobb távolságba hozza, mely mozgásokban a (14) emelő alsó vége is közreműködik. A korábban eszközölt beállítások folytán a (8) szán a tárgylemezzel állandóan kellő helyzetben lesz a (7f) lencsét hordó (7) tolatlyúhoz képest úgy, hogy a kép állandóan éles marad, miközben a készülék működési határai között nagyságát az emelő működtetése szerint változtatja. v Az 1. ábra a szerkezetet a kivitelnek megfelelő legnagyobb nagyítás beállífási határai között mutatja. Ha a (15) emelőt balra mozgatjuk, úgy a lencse, mint a tárgylemez a képsík felé közeledik, miközben a lencse gyorsabban mozog, mint a lemez. Ezen állapot mindaddig áll fenn, amig az azonos nagyságú repró -dukcióra szolgáló alapállás el nem éretett. Ezen helyzetben a (11) és (12) rudak mindengyike 45°-nyi szöget képez a (11a) és (12a) vezetéktömbök középpontjait összekötő képzelt egyenessel. Ha a (15) emelőt e helyzeten túl mozgatjuk azonos irányban, a lencse tovább fog a képsík felé mozogni, a tárgylemez ellenben mozgásirányát megváltoztatja úgy, hogy nem csak a lencse és a tárgylemez, hanem a képsík és a tárgylemez közötti távolság is növekedni fog. Mindez megfelel az equivalens gyúponlok mathemalikai követelményeinek. A (15) kéziemelőnek mozgási határai között egyik határtól a másikig való egyirányú működtetése tehát a lencsét és a tárgylemezt először azonos irányú s azután ellentett irányú mozgásra kényszeríti, vagy viszont. Minthogy a fokuszozó-szerkezet arra ( szolgál, hogy egyszeri beállítás ulán állandóan fenntartsa a helyes konjugált távolságokat, mellékes, hogy a lencse a lencsetolattyúhoz képest milyen helyzetet foglal cl, ha csak a lencse mozgását mindig a tolattyútól nyeri. A lencse tehát közvetlenül vagy közvetve lehet kapcsolva a tolaltyúval, hacsak az alapállásban kétszeres gyútávolságnyira van á képsiktól. A tárgylemez is tetszes szerinti viszonyban állhat a (8) szánhoz, hacsak mozgását e szán révén nyeri. A A képsíknak tehát nem kell okvetlenül összeesni azzal a síkkal, mely a lencsetengelyre merőlegesen az állványon elrendezett forgáscsapon megy keresztül, hanem e síktól tetszés szerinti távolságban is lehet, hacsak a jelzett alapállásban oly távolságnyira van a lencse első csomópontjától, mely a megfelelő gyútávolság kétszeresével egyenlő.