67001. lajstromszámú szabadalom • Szívóhatású légtelenítéses gőzfűtési berendezés

Megjelent 1915. évi augusztus hó 15-én. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEIRAS 67001. s«éan. V/b. OSZTÁLY. Szívóhatású légtelenítéses gőzfűtési berendezés. KABODI KÁROLY MÁV. FÖLÜGYELŐ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1914 julius hó 6-ika. A találmány tárgya szivóhatású légtelenítéses gőzfűtési berendezés különösen személyszállító vasúti kocsik fűtőtestei számára, mely a jelenleg ismert fűtőrendszerek hátrányait teljesen kiküszöböli és a kocsiknak üzemzavarok nélküli állandó fűtését biztosítja. A jelenleg ismert rendszerek közül az úgynevezett «bajom gőzfűtési redszer azért nem felelt meg a gyakorlat kívánalmainak, mivel az előfűtésnél a főgőzvezetékből egyetlen csövön át a fűtőtest középrészébe bevezetett gőz a levegőnek a fűtőtestből való távozását megakadályozta, illetve a levegőt két oldalt a fűtőtest két végébe terelte, ahol az a melegleadást hátrányosan befolyásoló légpárnákat _alkötott és a további gőzbevezetésnél a lecsapódást fokozta, mimellett a levegő és a keletkező csapadékvíz a gőzbevezetővezetéken át csak a főgőzvezetékbe áramolhatott vissza, ami által egyrészt a fűtőtestben örvénylő hatások keletkeztek, másrészt ez az örvénylés állandó, bugyborékoláshoz hasonló hangot adott. Ezen a hátrányon azáltal igyekeztek segíteni, hogy a fűtőtestet két különálló, egy közös a kocsi belsejéből állítható vezérlőtolattyúba torkolló csővel látták el, mimellett a tolattyú oly módon volt kiképezve, hogy az úgynevezett légtelenítési vagy lefuvatási állásánál a fűtőtestbe egyik végének fölső részén kis mennyiségű gőz vezettetett be, mely a fűtőtestben lévő levegőt és kondenzvizet a fűtőtest másik végének alsó részéhez csatlakozó csövön, ill. a tolattyún át a szabadba fújta és előfűtés céljából a fűtőtestnek gőzzel való teljes megtöltését tette lehetővé. A tolattyúnak a «meleg» állásba való átállításánál azonban ugyanazok a hátrányok mutatkoztak mint a bajor rendszerű fűtésnél, mivel úgy a bevezető mint az elvezetőcső a tolattyún át a főgőzvezetékkel került összeköttetésbe és a két cső között nem volt keringést, illetve körfolyamot biztosító nyomáskülönbség úgy, hogy a fűtőtest fokozatosan lehűlt, csapa| dékvízzel telt meg és ugyanazokat a hátrányokat mutatta, mint a bajor gőzfűtési rendszer. A lehűlő fűtőtestek újbóli fölmelegítését a vonatkísérő személyzet és az utazóközönség a szabályozó körnegyednek a légtelenítési állásba való visszavezetésével, azaz a fűtőtest csapadékvíztartalmának a beáramló friss gőz segélyével a szabadba történő kifuvatásával és a fűtőtest újbóli fölhevítésével létesítette és ezt követőleg a fűtés a szabályozó körnegyednek a «meleg» állásba való visszavezetésével élőiről kezdődött. A fűtőtestnek ily módon történő újbóli