66992. lajstromszámú szabadalom • Univerzális hangmérő
Megjelent 1915, évi máju s hó 12-én. ' MAGY. KIR SZABADALMI EPGGF L HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 66992. szám. IX/d. OSZTÁLY. Univerzális hangmérő. DR SIROKI JOSIP TANÁR VIRJEBEN. A bejelentés napja 1913 jalius hó 18-ika. Jelen találmány tárgya oly műszer, mely | egyfelől bármiféle hangrendszerek és pedig úgy a most használatos, mint az .általában lehetséges hangrendszerek hang- j jainak mérésére szolgál, másfelől azonban egyidejűleg didaktikus célokra, nevezetesen a hangrendszereknek, valamint a hangoknak a hangrendszerrel való összefüggésének szemléltetésére alkalmazható. A műszer bizonyos hosszúságú húrból áll, mely alatt hengeralakú dob forgatható el. Az utóbbin egyszerű és áttekinthető módon, mely egyúttal minden egyes hangnak .a hangrendszerben való helyzetét, valamint időszakosságát szemléltetően ábrázolja, mathematikai pontossággal megállapítható azon hely, mely egy bizonyos húr hosszának felel meg, mely pl. támasztóléc behelyezése által a húrnak megfelelő megkívánt hangot hozza létre. A henger ezenkívül maga viselheti a támasztólécet úgy, hogy a hengernek minden helyzetében a húr a támasztóléc által közvetlenül a hangnak megfelelő szakaszokra van osztva. A fizikai elv, melyen a henger elrendezése és a hengernek beosztása alapszik, a következő: Ha két különböző esetben, két hang rezgésszámának viszonya, bár egymaguk különböző nagyságúak is, egyenlő, úgy mindkét esetben ugyanazt a hangközt érzékeljük. Ebből az következik, hogy ha a rezgésszámok mértani haladványt képeznek, úgy a hangmagasságoknak számtani haladványt kell képezniök, vagyis a hangmagasságok következő sorának: y=l, 2, 3, 4 stb. a rezgésszámoknak y = a, a2, a3, a4 stb. sora fog megfelelni. Emellett az egymásra következő rezgésszámoknak tetszőleges viszonyát állapíthatjuk .meg, melynek a hangmagasságok különbségének egysége felel meg, tehát pl. az 1:2 viszony (oktáv) feleljen meg az (1) hangköznek, ekkor az egész hangrendszer oktávokra bontatik szét és az (y) rezgésszámok sora a hangmagasságok sorával az (y = 2x) viszony által függ össze. Ebből az ismeretes elvből kiindulva, a találmány szerint oly berendezést létesítettünk, mely a hang közvetlen ábrázolását, illetve fölkeresését vagy meghatározását számtani művelet igénybevétele nélkül lehetővé teszi. A föntemlített egyenlet ismeretes módon görbét (és pedig exponenciális görbét) tüntet föl. Ezen görbéből már most az értékek közvetlenül kivehetők volnának. A könnyebb kezelhetőség céljából, nevezetesen didaktikus célokra, ennek a görbének síkját egy henger köpenyén fejtjük le, mimellett annak kerületét olyképen választ-
