66988. lajstromszámú szabadalom • Reklámberendezés

Megjelent 1915, évi május hó 12-én. ' MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 66988. szám. IX/h. OSZTÁLY. Reklámberendezés. OBERLÁNDER JENŐ MŰSZERÉSZ ÉS TÜRDA REKLÁMVÁLLALAT CÉG BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1914 április hó 30-ika A találmány tárgya reklámberendezés, amelynél a hirdetések nagyon egyszerű segédeszközök révén felette hatásos módon jelentethetők meg. A találmány lényege abban áll, hogy az egy tagban álló, áttetsző alapra fölvitt hirdetés hátsó oldalán részekre van osztva és az egyes részek akképen vannak egymástól elváfasztva, hogy az egyikben elrendezett fényforrás fénye a másik részbe nem hatolhat, mimellett az e&yes részeket egy- i mástól elválasztó közegek úgy vannak kiképezve és elrendezve, hogy azok a mellső oldalról nem láthatók, illetve látható árnyékot nem vetnek. Ezen beren- j dezés révén a hirdetési mező egyes ré- í szei egymásután egymástól függetlenül megjelentetlietők anélkül, hogy az egyes részek szerkezeti elemei a hirdetési kép vagy szöveg egységességét zavarnák, vagyis elölről nézve mindig egységes egészet képező hirdetés látható. A találmány tárgyát tevő reklámberendezés egy foganatosítási alakja a mellékelt rajzon példaképen vázlatosan van föltűn tel ve. Az 1. ábra a hirdetés előlnézelét mutatja, a 2. ábra a berendezés hátsó oldalát szemlélteti, míg a 3. ábra metszet a 2. ábra 2—2 vonala szerint. Az (1) keretbe foglalt vékony (2) alap hátsó oldalán az 1. ábrában látható hirdetést hordja. A (2) alap tetszőleges át -tetsző anyagból készülhet. Legelőnyösebbnek félig áteresztő ezüstözött réteg mutatkozott. (Természettudományi Közlöny, XLVI. kötet, 8. szám, 347. oldal utolsó előtti tekezdés). A hirdetés hátsó oldalán vékony, hátrafelé nyúló (3) válaszfalak révén az egyes tárgyak ábráinak megfelelően (4, 5, 6, 7, 8) részekre van osztva amelyek mindenike saját külön (9) fényforrással van ellátva. Ezen foganatosítási alaknál a (3) válaszfalak az egyes tárgyak körvonalai mentén vannak elrendezve, amely esetben a válaszfalak oly vastagok lehetnek, mint a körvonalak. Azon esetben, amidőn az egyik képrész élőiről nézve nem födi a másik képrészt, nem szükséges a válaszfalakat föltétlenül a körvonalak menten elrendezni. A válaszfalak vagy azok alsó éle ekkor oly vékonyra készül, például hegyes ékalakban, hogy azok élőiről nem láthatók,