66937. lajstromszámú szabadalom • Mótoros eke
A föltüntetett gép állványa az (1) előrész- 1 bői mely a (2) hajtómotort és a (S) hajtó- I kereket hordja, —továbbá a (4) hátsó részből és az erre erősített (5) ekevasakból áll, amely részek az oldalt elrendezett (6) kormánykeréken futnak. Az (1) előrész a (4) hátsó résszel párhuzamos vezetést biztosító szerkezetek útján úgy van összekötve, hogy a hátsó rész állványa az első rész állványához képest a vezetetékekben a szükséghez képest emelhető vagy sülyeszthető. A párhuzamos vezetékek a kétoldalt elrendezett rövidebb (7) csuklós rúdpárokból állnak. A hátsó (6) kerék tengelyének agya a (4) hátsó állvány (8) egyenes vezetékében függélyes irányban eltolhatóan van elrendezve oly módon, hogy a hátsó állvány a (6) keréktől függetlenül emelkedhet vagy sülyedhet a földdel párhuzamosan. A (4) hátsó állvány a (9) csavaranya segélyével beállítható (10) csavarorsóval csuklósan összekötött (11) rúdnál fogva van az elülső (1) vázhoz akasztva. A (11) csuklós rúd másik vége ugyanis a lemezalakú (12) csuklóhoz van foglalva, mely a (7) vezető -rudakkal párhuzamosan leng és úgy az előrésszel, mint a hátsó résszel is csuklós kapcsolatban áll. A (12) lemezt a (13) csatlórúd a (4) hátsó állvány külső végére ágyazott (14) szögemelővel köti Össze, melynek szabad karja a (lö)hasíték útján a hátsó (6) kerék (17) ágyának (16) csapjával oly módon kapcsolódik, hogy a hátsó állvány emelése és sülyesztése alkalmával a (6) kerék ágya a (8) egyenes vezetékhez megfelelő sülye- i dést és emelkedést végez önműködően. | A (9) csavaranya fogaskerék gyanánt ké- : pezhető ki úgy, hogy megfelelő áttétellel kapcsolatban a szükséghez képest kézzel vagy mechanikai úton működtethető, midőn a (4) hátsó rész az (5) ekevasakkal együtt emelendő vagy sülyesztendő. A (4) hátsó állvány súlyának kiegyensúlyozására a megfelelő erős (18) rúgó szolgál, mely úgy van szerkesztve, hogy. a (4) hátsó állvány az (1) elülső állványhoz képest majdnem minden helyzetében teljesen ki van egyensúlyozva úgy, hogy a hátsó állvány emelése és sülyesztése lehetőleg csekély erőt vesz igénybe. Hogy az ekevasaknak egyenletes mélységre való beállása céljából a hátsó (6) kerék tengely ágyának önműködő elmozdulása talajegyenetlenségeknél és efféléknél pontosan a mindenkori szükséghez alkalmazkodjék, a (13) rúd végén célszerűen több 19) csaplyuk van kiképezve úgy, hogy a) rudat a (14) szögemelővel összekötő (20) csapnak az egyik vagy másik lyukba való helyezésével a rúd hossza, illetve a (14) emelő hajlásszöge megfelelően változtatható. Az ekevasakat a körülmények szerint többféle módon lehet a hátsó állványon rugalmason ágyazni. A 4. ábra szerinti kivitelnél az ekevasak (21) csúcsa a munkahelyzetben pontosan függélyesen fekszik a (22) csap alatt, mely az ekevas tartóját lenghetően foglalja a (4) hátsó állványhoz, mimellett az ekevas tartóján elrendezett (23) ütköző az ekevas előrelendülésének határt szab. Az elég erős (24) tekercsrúgó egyik vége az ekevas tartójának (25) harántcsapjába van akasztva, míg a rugónak csavarmenetekkel ellátott másik vége a (4) hátsó állványon elrendezett (26) tuskón van áttolva és kívülről a (27) csavaranyával van rögzítve. A (27) csavaranyának erősebb vagy gyöngébb meghúzása által a (24) rúgó mindig pontosan a szükségnek megfelelő mértékben feszíthető meg. Valamely akadályhoz való ütközés alkalmával az (5) ekevas a (22) csap körül visszalendül, míg csak (21) csúcsa az akadályon át nem csúszik, mire a (24) rúgó rögtön visszalendíti az ekevasat kezdőhelyzetébe. Az 5. és 6. ábra szerinti kivitel a leírttól csak abban különbözik, hogy az (5) ekevas (21) csúcsa nem függélyesen a (28) függesztő csap alatt, hanem ez utóbbi előtt foglal helyet. Ez esetben a 4. ábra szerinti berendezés egyszerű átvitelénél az ekeva9 csúcsa a hátralendüléB kezdetén mélyen befúródnék a talajba, ami hátrányos követ-
