66885. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tengerhullámok mozgásának hasznosítására
gertől és azon erőtől függ, amelyet a dobogóval fölvenni akarunk. A 2. ábrán látható módon a dobogó hosszirányában a forgathatóan elrendezett alsó végétől kiindulólag az átalakítómechanizraussal összekötött fölső végéig keskenyedik. Ez a keskenyedés a tengertől és a fölveendő erőtől függően változhat. A dobogó ré3zben vízben, részben a parton dolgozik. A vízbe merülő rész a (6) ablakokkal vagy szelepekkel van ellátva, melyek a (7) csuklók segélyével a dobogó fenekével vannak összekötve és megakadályozzák azt hogy a víz nyomása alulról a lap lefelé mozgását gátolja. Ezek az ablakok (3. ábra) fölül erős bádogból és alul fából készülnek úgy, hogy könnyen nyílnak. A dobogónak a parton lévő része kettős fenékkel van ellátva. A fölső (9) fenékrésznek ívelt alakja van, mely ívelés a hullámemelkedési görbével megegyezik és a fenékrészen bizonyos közökben a (10) nyílások vannak elrendezve, melyek adott esetben a nyílásokba befolyt víznek oldalirányban való elvezetése céljából az alsó (10b) zárral lehetnek ellátva. A fenékrészen megfelelő (11) merevítések vannak elrendezve. • Az alsó (3) fenékrész a fölső fenékrész nyílásain áteső víz egy részének fölvételére csuklósan elrendezett ablakokkal lehet ellátva anélkül, hogy a víznek a tengerbe való lefolyását akadályozná. Az alsó (3) fenékrész azonban teljesen zárva is maradhat. A megfelelően merevített erős (12) bádoglap a dobogó mellső (1) gerendájára csuklószemen van ráerősítve; ezt a lapot a , talajra leengedjük, hogy a hullámot a dobogóra jobban rávezethessük és hogy azonkívül a (13) lapot, mely a dobogót a (14) kocsival összeköti, megvédjük. A dobogó és a koc3Í között mindkét oldalon egy-egy (15) könyökcsukló van elrendezve (1. ábra), melyek szükség esetén a dobogó lefelé irányuló lengéseinek megkezdését csak akkor létesítik, amikor a hullámok a dobogóra ömlenek. Ez a könyökrudazat két (16) rúdból áll, melyek közül az egyik a dobogóval, a másik pedig a kocsival van csuklósan összekötve, mimellett egymással is csuklós összeköttetésben állanak. Ebből a központos csuklóból nyúlnak ki a görbített (17, 18) emelők, melyek a (19, 20) csapok körül lengethetők. Ezen csapok körül a fölső (19) csapot egy kis tengely alkotja, mely a dobogón áthalad és a könyökemelővel a dobogó másik oldalán egyesül. Ezen a tengegelyen a (21) tárcsa van elrendezve, mely az oldalfalakon belül majdnem a dobogó fenekéig ér. Ha a hullámtörés megkezdődik a (21) tárcsa a víz által mozgásba helyeztetik és ilymódon az emelőrendszer is mozgásba kerül, ami egyszersmint a két könyökemelő becsuklását is eredményezi. A (14) kocsi, melynek mellső részében a dobogó leng és mely hátsó részében egy külön keret közvetítésével az átalakítómechanizmust tartja, a (22) vasrudakból áll, melyek megfelelő pontokon a (24) csuklókkal vannak ellátva és keresztirányban a (25) I-vasakkal vannak összekötve, melyek a (26) keresztrudakkal vannak merevítve (2. ábra). A (22) hosszrndakon a (28)kerekek és a (29) szárnyak vannak elrendezve, melyek a (30) sinfejet körülveszik és heves lökéseknél a kerekeknek a sínekből való kiugrását megakadályozzák. A (28) kerekek megfelelő ékalakú (31) fékek segélyével fékezhetők, melyek a (32) ellensúlyemelők által kerülnek működésbe. Az erőátviteli mechanizmus a forgatható (33) vastartókból és a (37) szívó- és nyomószivattyúkból áll. A (33) tartók a (34) tengelyen forgathatóan vannak ágyazva, mely tengely egy keretbe van erősítve; ezen kerettel a dobogó (35) húzórúdja és a (37) szivattyú (36) dugattyúrúdja szilárd összeköttetésben áll. Ezek a (33) tartók az 1. ábra szerint egyszerűen vagy a 4. és 5. ábra szerint összetetten lehetnek kiképezve. Végeiken két szögvastartó lehet elrendezve melyek egy tengelyt tartanak, mely tengelyre a szivattyúk dugattyúrúdjai vannak ékelve vagy minden szivattyúhoz egy külön szögemelő alkalmazható. A 4. ábra oly tartót mutat, mely által a mozgatható dobogó hajlása a fölső (38) kar a—b vonala mentén beállítható, amennyiben egy vég-