66835. lajstromszámú szabadalom • Keresztcsuklós kapcsolási berendezéssel bíró igásmalom

ingatengely felé kiszivárgott, ami olaj­pazarlást és szabálytalan kenést okozott és az olajnak gyakori pótlását tette szükségessé. A találmányt képező ingás malmoknál ezen hátránynak elkerülése céljából a (12) csőtoldaton az olajnak kiszivárgását meggátlő és egy, fölfelé szűkülő cső által képezett (33) süveg (2. ábra) van tömí­tetten fölerősítve; ezen sárgarézből vagy más ily fémből készült süvegnek alsó végén az aránylag nehéz, kifelé nyúló {34) karima van kiképezve, mely a (12) csőtoldatnak belsejében kiképezett (13) vállba beeszlergályozott (34) gyfirűhorony­ban foglal helyet és a (14) gyűrűcsapágy alá nyúlik. A (35) gyűrűhornyot egy hengeralakú palástfőlület és egy, ehhez derékszög alatt álló fenékfölület határolja; a (34) karima igen pontosan illik bele a (35) gyűrű­horonyba. Ebből a célból a (34) karima nagyobb átmérővel készül, mint a (35) gyűrűhorony és nagy erővel szoríttatik ezen gyűrűhoronyba. Ily módon teljesen tömített és merev összeköttetés létesül a (33) cső és a kap­csolási berendezés tokjának (11) fenék­darabja között úgy, hogy a (33) süveg­nek tengelye a toknak tengelyével állan­dóan összeesik. A süveg oly magasra nyúlik fölfelé, hogy fölső vége körülbelül egy magasságban van a (9) agynak és a (11) fenékrésznek érintkezési síkjával. (1. -ábra.) A süveg a (19) keresztdarabnak (24) flrös terébe belenyúlik és az ingatengely a (33) süvegen átjár. A (33) süveg falának hajlásszöge akkora, hogy a (15) ingaten­,gely (1. ábra) a süvegben a kívánt kilen­géseket szabadon elvégezheti. A (24) furatot határoló kúpfőlület ugyancsak akként van alakítva, hogy ez a kúpfőlület a (19) keresztdarabnak egyet­len állásában sem jut a (33) süveggel érintkezésbe. A (19) keresztdarab ennek következté­ben minden irány felé szabadon kileng­liel. A kenőkamrának belső falát a (33) süveg, annak külső falát pedig a kapcso­lási berendezésnek (9, 11) tokja képezi, míg a kenőkamrának hatásos mélysége lényegében a (11) fenékrész hengerfalának magasságával egyezik meg. A kapcsolási berendezésnek tokjába mindaddig lehet olajat betölteni, míg az olaj egy, közvetlenül a (33) süvegnek fölső vége alatt lévő színig nem emelke­dik, minek következtében a (14,27) gyűrű­csapágy és ágyazógyűrű, a (17) vezető­saruknak és a (18) csapoknak nagy része, valamint a (19) keresztdarabnak alsó része is, állandóan olaj alatt tartható. A (17) saruk az ingás malomnak üzeme közben váltakozva merülnek olajba. A (33) süvegnek külső fala (2. ábra) és a (19) keresztdarabnak, valamint a (14, 27) gyűrűcsapágynak és ágyazógyűrűnek ezen süveget körülvevő részei között egy közel gyűrűalakú kamra létesül, mely^a kapcsolási berendezés (9, 11) tokjának belsejével, a (19) keresztdarabban, köz­vetlenül a (25) gyűrűhorony fölött kiké­pezett (36) furatokon ál, szabad, állandó és közvetlen összeköttetésben áll. A legelőnyösebb foganatosítási alaknál két ily (36) furat van egymással átlósén szemben elrendezve. Ha a kapcsolási berendezés (9, 11) tok­jának alsó részében kiképezett kamra (1. ábra) olajjal van megtöltve és, ha az in­gás malom áll, az olaj a (36) furatokon át a (33) süveg körül létesült kamrába folyik és a (19) keresztdarabnak (24) fu­ratában és a keresztdarabot körülvevő kamrában egy magasságban áll. Ha az ingás malom üzembe hozatik, a (9, 11) tokba bezárt (19) keresztdarabnak ; és az ezzel összekötött részeknek moz­| gása következtében az olaj is mozgásnak i indul úgy, hogy a berendezésnek összes, a (9, 11) tokban fekvő részei alaposan kenetnek. A centrifugális erőnek hatása alatt a (33) süveget közvetlenül körülvevő olaj a (36) furatokon át kifelé hajtatik, míg a (24) furatban lévő olajnak színe ezen furatoknak legmélyebb pontjáig nem sülyedt.

Next

/
Thumbnails
Contents