66821. lajstromszámú szabadalom • Berendezés cséplőgépek számára a kicsépelt magnak tisztítására és osztályozására

Megjelent 1915. évi április iió 15-éu. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI BOT HIVATAL SZABAD^JLMI LEÍRÁS •00522.' szám. V/e/a. OSZTÁLYCsöves kazán. DE STRENS EMILIO MÉRNÖK GAZZADABAN. A bejelentés napja 1914 március hó 11-ike. Elsőbbsége 1913 március hó 17-ike. A találmány tárgyát képező csöves kazánnál a kazán két különböző hatása, ú. m. a víznek a telítet gőz hőfokáig való fölhevítése és e víznek elgőzölése, vagyis balmazállapot-változtatása egymástól térbelileg élesen el van különítve. Ezen elkülönítés célja a hatásfok növelése. Az elkülönítés következő segédeszközök révén történik: I. Külön csőáramkör, mely kizárólag a víz fölmelegítésére szolgál s a legforróbb tüzelési térben foglal helyet, hogy a közvetlen vízhevítésre a víz és a fűtőgázok legnagyobb hőfokkülömbségét hasznosítsa. Ezen csőáramkörön halad át a tápvíz, mielőtt a kazán többi részeibe jutna; e csőáramkör fötőfölülete úgy van méretezve, hogy a belőle kilépő víz a forrási hőfokra vagy annak közeléig legyen fölhevítve, anélkül, hogy lényeges gőzfejlődés ment volna végbe. II. Egy második csőrendszer, mely az előbbihez képest a rostélytól távolabb van és az első csőrendszerben a ktitikus hőmérsékig fölhevített vízzel tápláltatik úgy, hogy az ezen második csőrendszerbe lépő víz a forró csőfalakkal érintkezve, azonnal gőzzé alakul,, mert a kritikus hőmérséken nem tud további meleget fölvenni anélkül, hogy halmazállapota ne változna; a vízmolekulák tehát a rejtett melegnek megfelelő kaloriamennyiséget fogják a csőfaiaktól elvonni úgy, hogy a csőfalak hőátviteli együtthatója lényegesen fokoztatik. Ezen jelenség jobb kihasználása céljából e csöveket kis átmérőjűre méretezzük, hogy az érintkezési fölület a vízmennyiséghez képest nagy legyen. A gőz gyors fölemelkedésének megkönnyítésére a második csőrendszert meredek csövekből képezzük. A csatolt rajz 1., 2., 3. és 9. ábráján példaképen föltüntetett kazántelep az (A) főkazánnal és valamivel ennek vízszintje fölött elrendezett ferde (G) fejrészekkel bír; ez utóbbiakban tehát a főkazántól elkülönített vízszint határoltatik. A (G) fejrészek magasabb vége a főkazánnal (8) csőcsonkok révén van összekötve, melyek vagy a vízszint fölött (1. ábra) vagy pedig részben a vízszint fölött, részben az alatt (9. ábra) fekszenek úgy, hogy utóbbi esetben a fejrészből a víz és a gőz elkülönítve áramolhat a főkazánba. Az (A) főkazán és a (G) fejrészek a két említett csőrendszernek, t. i. a vízhevítő- és a gőzfejlesztőrendszernek közös részei, melyek a két csőrendszert párhuzamosan kap-