66793. lajstromszámú szabadalom • Kapaszkodó berendezés motoros ekék és effélék számára

mértékben el vannak forgatva. Ha tehát a kapaszkodókat más helyzetbe akarjuk állítani, akkor azokat az (f) és (g) ágyakból kivesszük és a szomszédos ágyak valamelyikébe helyezzük. .Az 5—7. ábrák szerint a kapaszkodók háromféle helyzetet foglalhatnak el. Az 5. ábra a «null» helyzetet, a 6. ábra a nagyra, a 7. ábra pedig a kicsinyre állított helyzetet mutatja. A kapaszkodók tudvalevőleg akkor a leghatásosabbak, ha a kerék sugarához képest meghatározott szög alatt hajló helyzetet foglalnak el. A 6. és 7. ábrán ilyen helyzetek vannak bemutatva. A kapaszkodók tehát az előre- vagy hátramenet szerint mindig bizonyos szöggel engedhetnek, amely mindkét menetirány számára önműködően adja meg a rézsútos helyzetet. A «null» helyzethez tartozó (h) csapágy (e) hornyánál nincs a (d) ék számára játéktérről gondoskodva, mivel ez esetben a kapaszkodókat, amelyek ekkor csupán tartófölületek gyanánt működnek, teljesen szilárdan kell helyzetükben rögzíteni. Egészen fölázott vagy puha talajon, ahol a földet keményre kell nyomni, hogy a beakadásra állított kapaszkodók támaszra találjanak, két-két szabad csapágyba a 8. ábrán látható (k) nyomóföltilettel biró szerkezet illeszthető, mely a földet a kapaszkodók előtt és mögött szilárdra összenyomja. A 3. ábrán föltüntetett kivitelnél a (b) tengely a kapaszkodószárnytól el van választva és a rögzítőelem, például a (c) ék a kapaszkodó agyán van kiképezve. Az ékhorony ez esetben normális marad és hogy a kapaszkodó a szükséges szöggel kilendülhessen, az ék változó szélességgel van kiképezve és amellett különböző állásaiban helyzete is változik. Az (m) tengelyvégrúgó (4. ábra) ezen elrendezésnél a kapaszkodó mellső végére, az (n) helyre jön, hol kezelés alkalmával könnyebben hozzáférhető. A 9—14. ábrákon egy további kivitel van föltüntetve, melynél az (a) kapaszkodók megakasztására az (o) bütyöktoldat szolgál (9. és 10. ábra). Ez esetben a kapaszkodók tengelyeinek fölvételére szolgáló csapágyak sima falu furatokat alkotnak. Az (o) bütyöktoldat, aszerint, amint a kapaszkodó «nagy»-ra vagy «kicsiny»-re van állítva, a kerékkoszorúnak külső vagy belső kerületére fekszik. Hogy a szükséges szöggel való kilengés létrejöhessen, a bütyöknek a tengelycsaptól való távolsága nagyobbra van véve, mint a kerék kerületének a csapágy középpontjától való sugárirányú távolsága úgy, hogy a kapaszkodók mindkét menetirányban rézsútosan állhatnak be. A «null» helyzet számára a kerékkoszorú oldalában (p) furat van kiképezve, amely az (o) bütyköt magába fogadja és ezáltal a kapaszkodónak játék nélkül való rögzítését biztosítja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kapaszkodó berendezés motoros ekék és effélék hajtókerekei számára, jellemezve a kerék kerületébe a tengely irányában bedugható, rugóval biztosított csapok által, amelyeknek rögzítőelemei játékkal bírnak oly célból, hogy a csapokon ülő kapaszkodószárnyak a keréksugárhoz képest mindkét menetirányban rézsútosan állhassanak be. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kapaszkodók csapjain ékek vannak kiképezve, amelyek a csapágyak bővebb ékhornyaiban játszanak, mimellett a kerék kerületén egymáshoz képest elforgatott ékhoronnyal biró csapágyak vannak egymásmelleit elrendezve oly célból, hogy a kapaszkodók a különböző elhelyezésű csapágyakban különböző helyzeteket foglalhassanak el. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a csapok a kapaszkodó szárnyaktól el vannak választva és szilárdan vannak a kerékkoszorúval összekötve, míg az ékek a kapaszkodó agyának hornyaiban játszanak és a kapaszkodók kilengését az egymás melletti csapok ékjeinek különböző szélessége szabályozza. 4. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a