66781. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázelegy előállítására

Megjelent 1915. évi április hó 307-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HU HIVATAL SZABADALMILEIRAS 66781. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás gázelegy előállítására. PICTET RAOUL PIERRE TANÁR WILMERSDORFBAN. Pótszabadalom az 56117. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1911 julius hó 15-ike. Elsőbbsége 1910 julius hó 16-ika. Az 56117. 1. sz. törzsszabadalomban ismertetve van egy eljárás tiszta hidrogén előállítására, amely azon alapszik, hogy egy vörös izzásra hevített cső útján a szükséges melegmennyiséget hozzávezetjük a szénhidrogénekhez, oly célból, hogy a szénhidrogéngőzök teljes megbontását eszközöl-^ jük. A törzsszabadalom szerint ezen eljárás további kiképzése gyanánt az 58706. sz. pótszabadalomban olyan eljárás van leírva, amely szénhidrogéngőznek vízgőzzel való desztillálásán alapszik. A jelen találmány tárgya már most ezen eljárások további kiképzése bizonyos célokra alkalmas gázelegy előállítására. Az eljárás lényegileg azon alapszik, hogy a szénhidrogénvízgőzelegyhez oxigént vezetünk megfelelő mennyiségben. Közelebbi magyarázat gyanánt szolgáljanak első sorban a következő adatok: Szénhidrogéngőzöknek és vízgőznek egyidejű desztillálásánál keletkező gázelegy, amelyet bizonyos ipari célokra, mint pl. autogén hegesztésre stb. úgyszintén benzin, spiritusz, vagy másefféle helyett kívá- I nunk alkalmazni, körülbelül 3000 kalória I égési meleggel bír köbméterenként. j Én már most azt találtam, hogy a vas olvadási pontjához közelfekvő hőmérsékleteknél nem megy végbe teljes bomlás, egyrészt azért, mert a vízgőz bomlási hőmérséklete (még a finoman elosztott szén hatása alatt is) magasabb, mint a szénhidrogének bomlási hőmérséklete és másrészt, mert a minden molekula víz által abszorbeált melegmennyiség folytán mindén 18 g. víznél, amelyet gőzalakban a csőbe hozunk, 30 kalória veszteség lép föl. Én már most azt találtam, hogy kb. 1300 C.-nál a hozzávezetett víznek 20—25 százaléka gázzá alakul és a tiszta hidrogénnel elegyedik. Ha pedig a hőmérséklet 1400° vagy 1500°-hoz közeledik, akkor az arány kétszeresre, illetve háromszorosra emelkedik, azaz elérjük a víznek majdnem teljes megbontását. Ha már most tekintetbe vesszük, hogy a fönt hivatkozott pótszabadalomban leírt eljárásnál a meleg csak akkor felel meg céljának, ha a csövön keresztül magasabb hőmérséklettel hatol keresztül, mint a mekkora a reakció kritikus hőmérséklete (azaz azon legalacsonyabb í hőmérséklet, amelynél a bomlás végbemegy), I akkor belátható, hogy a cső elegendő fölmelegítésénél bizonyos veszedelem áll fönn. Habár a cső a szénhidrogéngőzök és a víz-