66774. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyúelegy előállítására
kb. 2 percig tartó rövid forralás után foly- ' tonos kavarás közben gyorsan lehűtjük. Á kivált kristályokat leszűrjük, néhányszor hideg vízzel mossuk és megszárítjuk. A normális ólomtrinitrorezorcinát ellentétben az ismeretes bázisos sóval sötét — narancsszínű szemcsés — kristályos port képez, amelynek fajsúlya D!° = 3 08. Vízben és pedig meleg vízben is rendkívül nehezen uldódik. Robbantó tulajdonságai, tekintettel a pikrátoknak és a trinitrorezorcin egyéb sóinak ezen tulajdonságaira, rendkívül meglepőek. Gyújtásnál már legkisebb mennyiségekben is rendkívül hevesen robban. így például 2 gramm laza állapotban fölhalmozva, 2 mm. vastag ólomlapon robbantva, 4—5 cm3 átütést ad. Egyenlő mennyiségű káliumpikrát, ólompikrát és káliumtrinitrorezorcinát hasonló viszonyok között durranás nélkül és minden kimutatható hatás nélkül puffog el. A pikrátoknak és a trinitrorezorcin eddig ismert sóinak egyformaságát, valamint a normális ólomtrinitrorezorcinátok sajátos kivételes helyzetét legjobban föltünteti a következő összeállítás: I. Kidudorodási eredmények kicsi ólomtömbben (10 X 10 cm.), fúrat 6-5 mm. 1 g. anyaggal, amely belső kupakkal 8. sz. csappantyúhüvelybe volt besajtolva. Káliumpikrát: csak részleges elpuffogás, mérhető kidudorodás nélkül. Ólompikrát: csak részleges elpuffogás, mérhető kidudorodás nélkül. Káliumtrinitrorezorcinát: csak részleges elpuffogás, mérhető kidudorodás nélkül. Normális ólomtrinitrorezorcinát: Durranás 9 69 cm" kidudorodás. II. Érzékenységi vizsgálat, 750 g.-nyi esősúllyal. (Légszáraz anyaggal.) Káliumpikrát: 125 cm.-nyi esési magasságnál még eldurran. Káliumtrinitrorezorcinát: 119 cm.-nyi esési magasságnál még eldurran. Ólompikrát: 97 cm.-nyi e3ési magasságnál még eldurran. Normális ólomtrinitrorezorcinát: 1'3 cm.- j nyi esési magasságnál még eldurran. i Ezen nagy robbantóerő és érzékenység folytán a normális ólomtrinitrorezorcinát különösen alkalmas gyúelegyek előállítására. Erre a célra használhatjuk azt egyedül vagy célszerűbben oxigénhordozókkal, mint klorátokkal, perklorátokkal, nitrátokkal, szuperoxidokkal, permanganátokkal, kromátokkal stb. és a szokásos gyúelegyalkatrészekkel, mint kénantimónnal, üvegporral stb. együtt. Az így készített gyúelegyek a durranóhigany-tartalmú elegyekkel szemben, a sokkal alacsonyabb ár és nagyobb tartósság mellett, még azzal az előnnyel bírnak, hogy egyenletes és erősebb hatásúak, ami a lövedék kezdeti sebességének és átütési erejének növekedésében nyilvánul. Azonfölül a káliumklorát nélkül előállított gyúelegyek teljesen rozsdamentesek és nedvességgel szemben tökéletesen érzéketlenek. A normális ólomtrinitrorezorcinát nemcsak gyúelegyekhez, hanem különös előnynyel Flobert-gyutacsokhoz vagy más hasonló olyan kis töltényekhez is használható, amelyekben a lobbanó gyújtószer egyúttal a hajtószer szerepét is végzi. Az átütési erő a sokkal nagyobb energia és az explóziógázok nagyobb térfogata következtében sokkal jobb, mint ugyanolyan mennyiségű durranóhigany alkalmazásánál. Miután továbbá a valamivel csekélyebb brizánsság folytán a töltet megnagyobbítható, anélkül, hogy meg nem engedett gáznyomást és hüvelyrepedést kapnánk, ennek folytán a lövedék átütési ereje könnyen 2—B-szorosra fokozható. Durranóhigannyal vagy más indítórobbantószerekkel együtt ezen anyag indítógyújtók készítésére is alkalmazható. Ha például 1 g. trinitrótoluolra a 8. sz. robbantócsappantyúhüvelyben 0-2 g. ólomtrinitrorezorcinátot és erre 0'15 g. durranóhiganyt sajtolunk, akkor tetemes megtakarítás mellett ugyanazt a hatást érjük el, mint hogy ha 1 g. trinitrotoluolt alkalmazunk a szokásos 0-55 g. durranóhiganyrátéttel. Egyúttal ezek a kombinált robbantócsappantyúk ned-i vességgel szemben sokkal érzéketlenebbek
