66716. lajstromszámú szabadalom • Cementburkolólap
Megjelent 1915. évi március hó 29-én. MAGY. gfe* KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 66716. szám. XVII/d. OSZTÁLY. Cement burkolólap. MELOCCO PÉTER CEMENTARÚGYÁR ÉS ÉPÍTÉSI VÁLLALAT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CÉG BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1914 junias hó 3-ika. A találmány tárgya oly cement burkolólap, amely a padlók vagy falak burkolására, ill. díszítésére van szánva és ámennek jellemzője abban áll, hogy szélei különleges hullámvonalak alakjában vannak kiképezve, és pedig olykép, hogy a lap sarokpontjainál, amelyek négyzetet vagy más szabályos idomot határoznak meg, mindenkor az egyik oldalnak egy hullámvölgye, a másik oldalnak egy hullámhegye találkozik. Ennek az elrendezésnek az az előnye, hogy míg egyrészt az egyes lapok egymással a kellő szilárd kapcsolatba vagy kötésbe hozhatók úgy, hogy a viszonylagos eltolódásuk ki van zárva, másrészt lehetővé teszi a lapok fölületének igen változatos, mozaikszerű díszítését a mellett, hogy a fektetés az eddiginél jóval kevesebb munkával jár. A mellékelt rajzon az új burkolólap egy kiviteli alakja, valamint különféle annak fektetési módja és fölüleli kiképzése van föltüntetve. Az 1. ábrán oly fektetést látunk négyzet alakú lapokból, amelynél a lapok úgy hossz-, mint harántirányban egyenes sorokban feküsznek úgy, hogy széleik foly-I tonos szabályos hullámvonalakat képeznek. A 2. ábra szerint a harántirányú sorok egymáshoz képest eltoltan vannak elrendezve, és pedig 1 /s szélességgel eltolt helyzetben. A 3. és 4. ábrán egy-egy különböző alakú, díszített fölülettel biró téglát látunk. Az 1-3. ábrákon oly alak van föltüntetve, amelyek szélei egy egész és egy fél hullámból, vagyis 3 fél hullámból állanak, míg a 4. ábrabeli alak 2 félhullámból álló szélekkel bír. Ép így természetesen 4, 5 stb. felhullámból álló szélekkel biró lapokat is állíthatunk elő. Aszerint, hogy hány hullámból állanak a szélek és hogy egyenes vagy eltolt sorokban illesztjük a lapokat egymás mellé, azok azonos vagy 90°-kal elforgatott helyzetben fognak egymás mellé kerülni. Az 1. ábrán az 1, 3, 5 jelzésű lapok egyenes, a 4, 2, 6 lapok pedig 90°-kal elforgatott helyzetben feküsznek, míg a 2. ábrán az egymás fölött fekvő 1, 3, ill. 2, 4 lapok feküsznek azonos helyzetben, i Miként a 3. és 4. ábrán látható, a ta-
