66697. lajstromszámú szabadalom • Ferde betekintésű alapvonal távolságmérő

Megjelent 1915. évi március hó 25-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 66697. szara. Vll/a. OSZTÁLY. Ferde betekintésű alapvonaltávolságmérő. OPTISCHE ANSTALT C. P. GOERZ AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLIN-FRIEDENAUBAN. A bejelentés napja 1913 december hó 1-je. Elsőbbsége 1912 december hó 6-ike. Jelen találmány abban áll, hogy oly alapvonaltávolságmérő, mely egy tükörbevonat éle által képezett, az egész látótérén élesen végigterjedő választóvonallal bír, ferde betekintésű távolságmérő gyanánt képeztessék ki. A találmány célja az, hogy ezen távolságmérő föld- és légcélok megfigyelésére hasznosíttassék. E célra az szükséges, hogy a távolságmérő lehetővé tegye, miszerint a képmezőben lévő választóvonalban tetszésszerint a megfigyelt célok csúcsai és talppontjai födésbe hozhatók legyenek, azon ténynek megfelelően, hogy a földcélok legmarkánsabb pontjai fölfelé, míg a légcéloké lefelé állnak. A távolságmérő könnyen képezhető ki föld- és légcélok megfigyelésére, ha ama egymást keresztező visszaverőfölületeket, melyek az alapvonal két végétől jövő sugarakat a képeket egyesítő tulajdonképeni szemlencseprizmába vetik, egyenlőtlen számban alkalmazzuk, különösen az egyiket egyszerű visszaverőfölület és a másikat tetőfölület gyanánt képezzük ki és ha gondoskodunk arról, hogy ez a két föjület egymással fölcserélhető legyen. Ha ezáltal a távolságmérő a földeólok megfigyelésére szükséges helyzetből a légcélok megfigyeléséhez szükséges helyzetbe való beállítását akarjuk elérni, akkor a keresztfölületek elé ágyazott képegyesítő szemlencseprizmának a beléje belépő sugarakat mindkét képfél számára ugyanannyiszor kell visszavernie, hogy a keresztfölületeken való visszaverések egyenlőtlen számából adódó hatás a keresztfölületek fölcserélésénél ne szűnjék meg. E föltételnek azáltal teszünk eleget a képegyesítő szemlencseprizma új alakjánál, hogy az utóbbi visszaverő tükörfölületét, melynek határolóéle a távolságmérő képmezejében az egész terjedelmében éles választóvonalat adja, egy visszaverőfölület és egy kombinált szemlencseprizmának az utóbbira ferde átbocsátófölülete között rendezzük el, olymódon, hogy az említett átbocsátófölületen átlépő sugarak közvetlenül a tükörfölületre esnek és egy, a mérőháromszög síkjára ferde kibocsátófölületen át a szemlencsébe veretnek, míg a sugaraknak az alapvonal másik végétől jövő része a szemlencseprizma átbocsátófölületén való átlépés után az ezen fölülethez ferde visszaverőfölületre veretik és a tükörbevonaton tova szintén a mérőháromszög síkjára ferde kibocsátófölületen át jut a szemlencsébe. Az alapvonal két végétől jövő sugárnyalá-