66681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyors elektromos rezgések előállítására egyenáramból
működőén kompenzálódjék oly célból, hogy a kisütési közök hossza változatlanul maradjon. Bizonyos esetekben célszerű forgó tárcsa vagy hengeralakú szikraközök alkalmazása. Kísérleti és elméleti vizsgálatok útján megállapítottam, hogy az oltóhatás akkor a legjobb és a veszteségek akkor a legcsekélyebbek, ha az elékapcsolt szikraközöknek ugyanazon oltókarakterisztikát és kapacitást kölcsönözzük, mint az áttöltő szikraközöknek. Ez ugyan csak azon esetre áll, ha az elékapcsolt szikraközök száma, ugyanakkora vagy kisebbb, mint az átöltő szikrakörök száma, mert ezen esetben a lassabban oltó szikraközök úgyszólván energiafogyasztó fényív ellenállások gyanánt hatnak, melyek az áramkör oltóhatását nagy mértékben befolyásolják. Ily esetekben az elékapcsolt szikraközöket például forgó hengeralakú szikraközök gyanánt képezzük ki úgy, hogy. minden szikraátcsapás más-más, aránylag jól hűtött, azonban nyitott és így jól szellőztetett helyen megy végbe. Ha ellenben az előkapcsolt szikraközök száma jóval nagyobb az áttöltő szikraközök számánál, akkor az előkapcsolt szikraközöket lehetőleg jól oltó kisütési közök gyanánt képezzük ki, minthogy ez esetben a gyors oltóhatás az áttöltő szikraközök tehermentesítését is maga után vonja. Az ismertetett eljárásnak egy további kiképzése, nagy teljesítmények számára abban áll, hogy egyetlen kondenzátorpár helyett két vagy több kondezátorpárt rendezünk el és pedig olyképen, hogy az (1) kondenzátorokat párhuzamos kapcsolásban töltjük és a (3) tömbkondenzátorokon át soros kapcsolásban sütjük ki. A 16. ábrán ezen megoldásnak megfelelő kapcsolási vázlat példaképen két kondenzátorpár számára van föltüntetve. Az elrendezés természetesen három vagy több kondenzátorpárra egész hasonlóan foganatosítható. A 16. ábrából közvetlenül látható, hogy a szinkronizmusban járó (pl. közös tengelyen elrendezett) áttöltőkészülékek forgásánál az (1) kondenzátorok a szikrák egymásutánjának ritmusában a (15) állandósító tekercseken át párhuzamos kapcsolásban váltakozva töltetnek és a (3) tömbkondenzátorokon át soros kapcsolásban süttetnek ki. Ily módon am» kondenzátorpár elrendezésénél a rezgési áramkörben uralkodó összegyújtási fesztiitság az egyszeres elrendezéshez képest (m)-szeres értékre növelhető, miáltal állandóan megmaradó összkapacitásnál (tehát az egyes kondenzátorok m-szeres nagyításánál) a rezgési energia m2 -tel arányosan nő. Váltóáramú üzem számára hasonló kapcsolást Braun már javaslatba hozott ugyan, csakhogy ezen kapcsolással szemben a találmány tárgya azon lényeges és előnyös különbséget mutatja, hogy a kisülési helyzetben két-két egymásután kapcsolt (lk és lkt k-j-1) táplálókondenzátor között, nem, mint Braun-nál, csak egy vagy több szikraköz, hanem (3k) tömbkondenzátor is van alkalmazva úgy, hogy (a vázlatból látható) rövidzárlat veszélye, melynek elkerülése céljából Braun a hozzávezető vezetékekben ellenállások beiktatását hozza javaslatba, itt teljesen ki van küszöbölve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás gyors elektromos rezgések előállítására egyenáramból, melynél egy kondenzátor szikraközökön át, tömbkondenzátornak forgó vagy rezgő vagy mesterségesen gyújtott áttöltőkészülékek segélyével való töltése és kisütése vagy áttöltése útján periodikusan kisüttetik, jellemezve azáltal, hogy mindkét kondenzátornak egyenlő nagyságú kapacitást adunk és a tápláló áramkört a szikrák egymásutánjának ritmusára való tekintettel akként hangoljuk, hogy mindkét kondenzátor feszültségének kiegyenlítődése alkalmával szabaddá váló magas frekvenciájú energia és így az áramforrástól elvont energia is a kétszeres tápfeszültség négyzetével arányos. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a tápvezetékhez egy harmadik, sokkal
