66649. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogénoxidok előállítására, ammóniának levegő segélyével katalizátorok jelenlétében való oxidálása útján

- 2 -és nem volt előrelátható. A nyomás fokozása és a termelési hányad emelkedése itt nyilván nem áll egyszerűen számszerű öszszefüggésben, mindazonáltal a katalizátor és az ellenállás minden sajátos elrendezésére meghatározott nyomásoptimum áll fön. Kísérleti példák: Ammonia-levegőelegyet, amely pl. 9% ammóniát tartalmaz, platin-iridium-dróthálóból álló (a) katalizátoron vezetünk át, amely két (b) és (c) úgynevezett fuvóka-lemez között van elrendezve; ezek fémből készült, furatokkal ellátott korongok, amelyek a keresztmetszet szűkítésére szolgálnak. Ha már most valamennyi kísérleti föltételt, tehát a gáz összetételét, a gázáram sebességét a katalizátor hőmérsékletét állandóan tartjuk és esetről-esetre csak a gázelegy nyomását változtatjuk, ami a készüléknek a rajzban föltüntetett foganatosítási alakjánál a második (e) fuvókalemez mögött elhelyezett (d) csap segélyével eszközölhető, akkor ha elsó fuvókalemez gyanánt 8'5 mm. átmérőjű — 56 mm2

szabad keresztmetszetű, egyetlen lyukkal biró és második fuvókalemez gyanánt egyenként 0 6 mm. átmérőjű, 197 darab összesen 56 mm. szabad keresztmetszetű lyukkal -biró lemezt alkalmazunk, akkor különböző nyomások mellett a következő termelési hányadokat kapjuk : I. Kísérletsorozat (l. az 1. ábrát). Nyomás az első Nyomás a második Nitrogéaoxidok fuvókalemez előtt, fuvókalemez mögött, termelési hányada cm. Hg. cm. Hg. ammóniára vonatkoztatva % 13.8 0.0 15.8 2.4 91.8 19.5 7.8 96.8 20-9 8.8 97.0 22.5 10.1 96.3 Ebből kitűnik, hogy az áramló ammonialevegőelegy nyomásviszonyainak változtatásával a nitrogénoxidok termelési hányadai is változnak és e közben maximumon haladnak át. Ha a készülékben a második (c) fuvókalemezt amelyben az I. kisérletsorozatnál 197 egyenként 0'6 átmérőjű, tehát összesen 56 mm2

szabad keresztmetszetű lyuk volt, az egyetlen 28 mm2

szabad keresztmetszetű lyukkal biró, (c) lemezzel cseréljük ki, míg a többi föltétel teljesen változatlanul marad meg, akkor a gázáram megfelelő fojtása által, a következő, az I. kisérletsorozattal analóg, de semmiképen sem azzal egyforma eredményeket kapjuk: . II. Kísérletsorozat (l. a 2. ábrát). Nyomás az első Nyomás a második Nitrogénoxidok fuvókalemez előtt, fuvókalemez mögött, termelési hányada •cm. Hg. cm. Hg. ammóniára vonatkoztatva % 19.5 0.0 87.7 30.1 10.6 98.0 31.8 12 8 92.2 A két kísérleti példa összehasonlításából következik, hogy az átalakulási optimum a készüléktől is függ. Másrészt a kísérletek megismétlése azzal az eredménnyel járt, hogy a kapott eredmények reprodukálhatók úgy, hogy minden kísérleti elrendezésre nézve bizonyos optimum áll fön, amely-ezen elrendezésre nézve jellemző. Magától értetődik, hogy a két ismertetett, ammonia-levegő-elegy nyomásviszonyainak szabályozására szolgáló elrendezés csak példája a találmány tárgyát tevő eljárásnak általában, amely példák száma még jelentékenyen növelhető. Az átalakulási optimum elhelyezkedése, a készüléknek a jelen találmány keretében való megváltoztatása esetén, előre meg nem határozható, hanem mindenkor tájékozható kisérletsorozattal állapítandó meg. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás nitrogénoxidok előállítására ammóniának levegő (oxigén) segélyével, katalizátorok jelenlétében való oxidálása útján, jellemezve azáltal, hogy a katalizátoron keresztülvezetett ammónia-levegőelegyet útjában ellenállás legyőzésére kényszerítjük még pedig oly módon, hogy a gőznek a katalizátor mögött az atmoszferikus nyomásnál nagyobb nyomása var. (1 rajzlap melléklettel.) OA1XAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA DUÜATFCT •