66646. lajstromszámú szabadalom • Önműködő csavarmenetvágógép facsavarok számára
vezető munkafölületéhez fekszik, a másik (9) emeltyűkarhoz képest megrövidül úgy, hogy a (9) kar nagyobb szögben lendíttetik ki, mint amikor az (5) csavar a (4) hasítékban a (3) görbetárcsából távolabb rögzíttetik. A kétkarú (6) emeltyű (9) karjának hasítékában a (10) csap csúszik, mely a (12) orsó (11) fején van megerősítve, miáltal a (12) orsó megfelelő ide- és odamenő mozgást kap. A (12) orsón továbbá a (13) szerszámtartó ül, mely a (14) marót a (15) forgóesapágyban kilendíthetően tartja. A (16) forgóberendezés a vágandó (17) csavarorsót tartja. Az egyes dolgozó részek hajtószerkezete nem tartalmaz újat, miért is a rajzon csak vázlatosan van föltüntetve. A 3. ábra szerint a (2) tengelyen egy további (18) görbetárcsa ül, melyhez a kilendíthető (14) maró (19) karja hozzáfekszik. Ez a (18) görbetárcsa adja az alakot (fapont) a csavarnak, amennyiben a (19) emeltyű a görhetárcsa alakját követi úgy, hogy a csavar szára a görbetárcBa központos (20) részének megfelelően hengeres, míg a csavar csúcsát a görbetárcsa (21) toldatának alakja határozza meg. A (18) görbetárcsa szektorszerú kivágása a marónak a munkadarabról való fölemelését létesíti. A marón továbbá a (22) vályú van alkalmazva, mely a maró alsó oldalára erősítve a maróval együtt kilendíttetik úgy, hogy a csavarelvezetővályuk eddigi különleges hajtása elmaradhat és a kész csavarok egy készenlétben lévő (23) tartányba lecsúszhatnak. A (14) maró (4. ábra) fogasmaró gyanánt van kiképezve és (24) fogai eltérően az eddig szokásos maróktól, mélyebbre vannak bevágva, mimellett a fogak közötti hézagok, az eddigiekkel szemben, nem hegyes szögűek. Ezáltal elérjük, hogy a maró vágóélei a csavarmenetnek mindig csak egyik oldalába kapaszkodnak és nem két fogat munkálnak meg egyidejűleg, mint az eddig ismert marók (5. ábra), valamint a foghézag szöge sem fekszik a munkadarabhoz. Az új maró tehát közönséges vágókéshez hasonlóan dolgozik, azonban a csavarmenetet élesebb élekkel képezi ki és ezenkívül előnye az* hogy az anyag nem tapadhat a maróhoz úgy, hogy a marót bármely tetszésszerinti anyaghoz használhatjuk. E maróval továbbá tetszésszerinti, egymástól nem nagyon eltérő átmérőjű csavarokat, valamint különböző menetmélységú csavarokat is megmunkálhatunk. Hogy nagyobb ellenállás esetén zavarokat elkerüljünk, a (3) hajtógorbetárcsa a (25) rúgó által utánengedően van a (2) tengelyen ágyazva (2. ábra) és ék és horony segélyével van vezetve. A (26) fogó (6. és 7. ábra) a kész csavar elvezetésére szolgál, mihelyt az utóbbit a megmunkálás alatt tartó (16) fogóberendezés szabaddá teszi. A (26) fogó a kész csavart a nyíló (16) fogóberendezésből kiveszi és mindaddig oldalt vezeti, míg a (16) fogóberendezésből kivezettetett, mire a csavart önműködően leesni hagyja. E berendezés nagy előnye abban rejlik, hogy a kész csavart, az új (17) csavarorsó bevezetése, után, nem kell ismét fölfelé vezetni, miáltal a kész csavarnak a bevezetett új csavarba, a (26) fogó pofáiba, az ágyazóberendezésekbe stb. való ütközését kiküszöböljük és ezáltal az ismert gépeknél szükséges lesúrolóra sincs szükség. Ilymódon, különösen rövidebb csavarok készítésénél igen sok zavart kerülünk el. A 8. ábra a fogót a kész csavarnak a (16) fogóberendezésből való kiemelése és tengelyirányú kivezetése közben mutatja. A 9. ábrán a fogó nyitva látható, mely helyzet azáltal jön létre, hogy a (26) fogó egyik (27) pofája a (28) emeltyűt (6. és 7. ábra) tartja, mely a (26) fogó kilendítésénél a gépen helytálló (29) ütközőbe ütközik, miáltal a pofák nyílnak és a csavar kiesik. A (26) fogó a (30) tengely körül lengethetően kétkarú (31) emeltyűn ül és mozgatása a (32) görbetárcsáról történik, melyhez a kétkarú (31) emeltyű egyik karja hozzáfekszik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő csavarmenetvágógép facsavarok számára, jellemezve azáltal, hogy a marónak a munkadarab mentén egy görbetárcsáról vagy hasonlóról való mozgatására egy emeltyűrendszer van
