66571. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékáramnak gázzal való kezelésére

- 3 — dés lehetőleg csekély legyen és ezen szelepnek elvezető nyílásánál a nyomás a szelep beállításának megfelelően pontosan szabályoztassék. Erre a célra szolgál a második (25) nyomáscsökkentő szelep, mely a (15) palack és a (20) szelep között van beiktatva és a klór nyomásának jelzésére a (26) monométerrel .van fölszerelve. Célszerűnek bizonyult ezenkívül' a (15) palack és a (25) szelep között beiktatott harmadik (27) nyomáscsökkentő szelepnek alkalmazása. A (16) vezetékben a (21) fojtószerkezet mögött, a lefelé lejtő (28) csőkígyó van beiktatva, mely meggátolja, hogy a (10) toronyból nedvesség jusson a mérő- és szabályozó szerkezetekhez. A toronyban előállított klórvíz a (30) csövön át közvetlenül folyik a (31) vezetékbe, ahol az a kezelendő vízárammal keveredik. A klórvízbevezetésnek ezen módja akkor alkalmazható, ha a vízvezetékben a nyomás elégtelen ahhoz, hogy a (30) csőbe bezárt, a (10) torony és a (31) vezeték magassági helyzetétől függő magassággal biró vízoszlopnak nyomását legyőzze. A (10) toronyból jövő klórvíz föltüntetett foganatosítási alaknál közvetlenül és folytonosan vezettetik be a (31) vezetékbe. A berendezésnek működési módja a következő : Ha a (17) zárószelep nyitva van, a (25) nyomáscsökkentő szelep pedig akként van beállítva, hogy a klór a (21) fojtószerkezetet gyakorlatilag a kívánt nyomás alatt éri el, a (21) fojtószerkezeten át annyi klór jut a (10) toronyba, amennyi a (20) nyomáscsökkentő szelep beállításának megfelel. A toronyban fölemelkedő klórgázt a (12) csövön át bevezetett, lefelé csörgedező víz elnyeli és a klórvizet a (30) cső állandóan a kezelendő víz vezetékébe vezeti be. A vízhez hozzáadott klórnak mennyisége tehát a klórnak a (21) fojtószerkezetnél meglévő áramlási sebességétől függ; minthogy pedig az áramlási sebesség a fojtószerkezetnél a hozzávezetési nyomástól függ, a vízhez hozzáadott klórgáznak mennyiségét a beállítandó (20) nyomáscsökkendő szelep szabályozza. Minthogy továbbá a klórgáznak hozzávezetési nyomását a (21) fojtószerkezethez a (22) monométer jelzi, a fojtószerkezet átvezető nyílásának nagysága pedig változatlan, a vízhez adott klórnak mennyisége és áramlási sebessége a (22) monométernek adatai alapján bármikor megállapíthatók és a (20) szelepnek beállításával szabályozhatók. A (12) vezetéken át a (10) toronyba bevezetett víznek mennyisége akként van megszabva, hogy a tornyon az ebbe bevezetett maximális klórmennyiségnek tökéletes elnyeléséhez elégséges víz folyik át úgy, hogy a toronyban kisebb-nagyobb koncentrációval biró klórvíz állíttatik elő. A toronyba bevezetett víz mennyiségének pontos megállapítása nem szükséges azért, mert a (31) vezetékben áramló vízhez a klórvíznek bármely koncentrációjánál ugyanaz a klórmennyiség adatik hozzá, hacsak a klórvíz szabadon átfolyhatik a toronyból a (31) vezetékbe. Célszerű azonban, ha a tornyon tetemesen nagyobb mennyiségű víz vezettetik át, mint amennyi a klórnak tökéletes elnyeletéséhez szükséges, mert a fölös víz a klórnak tökéletesebb eloszlását biztosítja a kezelendő vízben. A (31) vezetékben áramló vízhez hozzáadott klór mennyiségének ezen vízmennyiségnek megfelelő szabályozására szolgáló szerkezetet a (31) vezetékben, az ebbe beiktatott Venturi-cső által létesített nyomáskülönbség működteti és a szerkezet a (20) szelepet befolyásolja. A (31) vezetéknek két, különböző nyomás alatt álló harántmetszetétől, pl. a (35) Venturi-csőnek legszűkebb harántmetszetétől és egy, ezen csőnek bevezető vége közelében fekvő harántmetszetétől a (36, 37) csövek indulnak ki, melyek az alacsony (40) hengernek alsó illetve fölső munkakamrájába (2. ábra) vezető (36, 39) csatornákkal közlekednek. A (36, 37) csöveket a (37) vezetéknek más, különböző nyomások alatt álló két harántmeszetétől is el lehetne ágaztatni. A (40) hengernek a (38, 39) csatornák között fekvő részében a (41) dugattyú van elrendezve úgy, hogy a (41) dugattyúnak alsó fölületére az a nyo-