66565. lajstromszámú szabadalom • Fémszálas izzólámpa

Megjelent 1915. évi március hó 12-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 66565. szám. Vll/h. OSZTÁLY. Fémszálas izzólámpa. SCHWITZER ALFRÉD GYÁROS ÉS ERBER RERNHARD ÜZEMVEZETŐ BÉCSBEN. A bejelentés napja 1913 július hó 25-ike. Elsőbbsége 1912 december hó 7-ike. A találmány tárgya oly fémszálas izzólámpára vonatkozik, melynek izzószála hosszának főrészében egy henger alkotóiban fekszik és azt a föladatot oldja meg, hogy aránylag hosszú izzószálnak a lámpában való elhelyezése mellett a rövidzárlat veszélye lehetőleg kizárassék; ezt a célt az izzószál vezetésének sajátos módja által érjük el, melyet az jellemez, hogy az áram irányában közvetlenül egymásra következő, hengeralkotóban fekvő izzószálrészek a henger tengelyén átmenő egy és ugyanazon sík különböző oldalain vannak elhelyezve. Az izzószál ezen vezetése által az izzószál ismert V alakú kifeszítése számára két-két egymásra következő, a középtengelyhez párhuzamos izzószálrész között széles tér marad meg. A tér ezen jó kihasználása a találmány egy kiviteli alakja értelmében még fokozható és a szálrészek érintkezése még biztosabban elkerülhető, ha az izzószál V alakú közbenső részének tartói a középtengely különböző magasságában vannak elrendezve és különböző hosszúak. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának előnyös kiviteli alakja van föltűnhetve és pedig az 1. ábrán a lámpa távlati képe és a 2 ábrán annak fölülnézete látható. Az izzószálvezetés egymás mögé kapcsolt két szálból áll, mely két kongruens rendszer alakjában vannak kifeszítve. Az izzószálak V alakú vezetését a (c, f, i, n, q, t) közbenső tartók létesítik, melyek páronként különböző magasságban és közelítőleg egy függőleges síkban vannak elrendezve. Az áram az (a) ponton vezettetik be, ahonnan az első fémszál a fölső (b) tarlón és a (c) közbenső tartón át a fölső (d) tartóhoz, továbbá az alsó (e) tartóhoz, az alsó (f) közbenső tartón át az alsó (g) tartóhoz, innen a fölső (h) lartón és a középső (i) tartón át a fölső (j) tartóhoz és végül a (k) rézkengyelhez vezettetik. A kengyel az (1) pontig ér, mely a második szál kiindulási pontját képezi, úgy hogy az áram a második szálnak az első szállal kongruens részein ellenkező sorrendben áramlik keresztül. Ennek megfelelően a második szál az (1) rézkengyeltől az (m, n, o, p, <}, r, s, t, u) tartókon át a (v) elvezető dróthoz halad. Amint a 2 ábrából látható, ezen izzószálvezetésnél az áramirányban egymásra