66563. lajstromszámú szabadalom • Mentőkészülék villamos kocsikhoz

— 2 — <17, 17a) fogaskerekekkel kapcsolódhatnak és ezek segélyével le- és fölemelhetők. Ezen emelőkarok között a mentőágyhoz hasonlóan kötélfonat van kifeszítve és azokat fölső végükön a (18) rúd, alsó végükön pedig a (9) gumihenger köti össze, mely az egész mentőszerkezet végső ütközőjét képezi. Ez a henger hosszabb, mint a vágányok nyomtávolsága, illetve hossza legalább a villamos jármű szélességének felel meg. A (15, 15a) karok rendesen a föld felé rézsútosan hajlanak és a (9) gumihenger a föld színétől kb. 5—6 cm.-nyi távolságban van. ' A forgókaroknak magasba emelésére a következő szerkezet szolgál: A mentőkocsi mindkét oldalán (17, 17a) fogaskerekek vannak elrendezve, melyek azáltal jutnak működésbe, hogy midőn a (9) ütköző gumihenger ütést kap, a kétoldali (19) rúgók nyomása a (20) indítórudakat kilincsek útján a (21, 21a) kilincskerekek fogaiból kiiktatja, minek következtében a (22) összekötőtengely végén ágyazott (23) rúgó tágulása a (17, 17a) fogaskerekeket forgásba hozza és a velük kapcsolódó (16) fogasszegmensek útján a (15, 15a) mentőkarokat terhükkel együtt a föld színétől kb. 60—70 cm. magasra emeli (lásd 1. ábra pontvonalozott helyzet). A (17, 17a) fogaskerekek (22) tengelyén kisebb (25, 25a) fogaskerekek is vannak ágyazva, melyek a forgást a (24) hajtólánc útján a mentőkocsi hátsó részén kétoldalt elrendezett (17b) fogaskerekekre, majd az ezekkel kapcsolódó, a (6) lapon átnyúló (25b, 25c) fogaskerekekre viszik át. A villamos kocsi (26) .fenekén (27, 27a) fogaskerekek vannak elrendezve, melyek midőn a kitolt mentőkocsi forgó (25b, 25c) fogaskerekeivel kapcsolatba jutnak, forgásuk által a villamos kocsi mellső részén a (27, 27a) fogaskerekek tengelyén ágyazott (29) biztosítópántokat a berajzolt n3r

íl irányában az egyidejűleg kitolt mentőkocsira csapják. A villamos kocsi fenekén lévő fogaskerekekhez kapcsolódó egyszerű szelepnyitó készülék által a légfék automatikusan is működhetik. Oly célból, hogy a (25b, 25c) fogaskerekeknek, a (27, 27a) fogaskerekekkel való kapcsolódását a kocsi magassági változásai dacára biztosítsuk, a hátsó (17b) és (25b) fogaskerekek ágyazótengeiye föl nem tüntetett rúgóra támasztott és csukló körül elforgatható karban lehet ágyazva. A villamos jármű elejére továbbá védőpárna van helyezve, mely a mentőkarokról a (14) mentőágyra dobott embert a vasszerkezet általi zúzódástól megvédi. A készülék következőképen működik: Midőn a (9) gumihenger egy előtte levő akadálytól ütést kap, ezen ütés következtében a (19) rúgók összeszorulnak, a kilincseket működtető (20) rudakat hirtelen előre lökik és ilyképen a kilincseket a (21) kilincskerekek fogaiból kiiktatják. Ezen fölszabadulás folytán a (23) rúgó is szabaddá válik és egyfelől a fogasszegmensek útján a (15) karokat a magasba emeli, másfelől pedig a (24) hajtóláncot megindítja; ennek forgása következtében a villamos jármű alatt elhelyezett, fönt példaképen leírt fogaskerékáttétel útján a légszelep nyittatik; ebben a pillanatban a (3) kocsi kilöketik, a (25) és (27) fogaskerekek kapcsolódnak és így a (29) biztosítópántok a mentőágyra csapódnak és a reá került embert odaszorítják, miáltal annak a visszaható erő folytán való leeste ki van zárva, amit az egyidejűleg fölemelt (15) karok még inkább biztosítanak. A készülék azonban nemcsak a leírt módon önműködőlég az elütés után, hanem a kocsivezető által a mentés szükségességének pillanatában is működtethető. Ekk;or a vezető a légfékkel működésbe hozza a mentőkocsival összekötött (12) dugattyút, a (20) rúd a (3) kis kocsit kilöki, ill. magával viszi addig a pontig, amíg a mentőkocsi hátsó (25) fogaskereke a villamos kocsi (27) fogaskerekével nem kapcsolódik. Ez az állás a mentőkocsinak a villamos kocsihoz képest való azon állása, amikor a fönt leírt működést végezheti. Megjegyzendő még, hogy mivel a kilő-