66551. lajstromszámú szabadalom • Csuklós borona

Megjelent 1915. évi március hó 11-én. MÁG\. KIR. SZABADALMI Kn HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 66551. szám. X/a. OSZTÁLY. Csuklós borona. KUCSES KÁROLY MŰ- ÉS GÉPLAKATOS MAKÓN. A bejelentés napja 1914 március hó 7-ike. A találmány tárgya csuklós borona, mely­nél a fogak szálvasakból hajlított kengyel -alakú elemeken vannak kiképezve és ezen elemek láncokká, a láncok pedig hálószerű szerkezetté vannak egyesítve. A jelen ta­lálmány szerint a fogakat a kengyelszárak­nak akként meghajlított szabad végei alkot­ják, hogy ugyanazon kengyel két foga egy­más felé s amellett rézsútosan lefelé és hátrafelé irányul. A kengyelek szárain és középső részén emellett ugyancsak hajlí­tás útján gyűrűalakú szemek vannak kiké­pezve, melyek a kengyelalakú boronaele­meknek egymással való összekapcsolására szolgálnak. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját tünteti föl. Az 1. ábra a borona fölülnézete a kengyel­alakú elemek nagyobb részének elhagyá­sával. A 2. és 3. ábrák pedig egy elem fölül- és oldalnézetét szemléltetik nagyobb léptékben. A föltüntetett kivitelnél az (1) vonógeren­dához, mely célszerűen 60 mm. külső át­mérőjű vascsőből készül, (2) fülek vannak erősítve, melyekbe a kengyelalakú (3) ele­mek első sorát akasztjuk. A (3) elemek előállítása úgy történik, hogy egy szálvasat a 2. és 3. ábra szerint középső részén (16) gyűrűvé hajlítunk, azután a két kengyel­száron a (16) gyűrű síkjára merőlegesen egy-egy (18) gyűrűt képezünk ki, amelyek­j nek folytatásai a (17) boronafogak. Ez utób­biak a kengyel belseje felé konvergálnak és a borona haladási irányát tekintve hátra­felé és lejtősen lefelé irányulnak. Ezen el­rendezés következtében a boronafogak a talaj fölszínével tompaszöget zárnak be a szokásos derékszög helyett, miért is az ilyen boronák egyfelől a vesszőből font tüskeboronákat pótolhatják, másfelől pedig a boronafogak nem tartják meg maguk kö­zött a száraz gazféléket és így nem tö­mődnek el. Továbbá a két irányban, t. i. hátrafelé és lefelé ferdén álló s egymás felé konvergáló fogak a talajon nem csu­pán keskeny, merőleges karcolást ejtenek, hanem az ekevasakhoz hasonlóan szélesebb mozgást végeznek és ennek folytán a föl­det alaposabban föllazítják. A (3) elemek az 1. ábrán látható módon (16) és (18) gyűrűiknél fogva vannak egy­másba akasztva. Hogy a borona két széle egyenes legyen, a szélső kengyelek külső fele el van távolítva és ezen kengyelek (16) gyűrűibe (4) láncszemek vagy kampós pál-

Next

/
Thumbnails
Contents