66540. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olvasztható anyagból álló bevonatok előállítására

Megjelent 1915. évi március hó 11-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMILEIRAS 66540. szám VUl/e. OSZTÁLY. Eljárás olvasztható anyagból álló bevonatok ^előállítására. STOLLE GYÖRGY MÉRNÖK BERLIN-SCHÖNEBERGBEN. A bejelentés napja 1913 október hó 13-ika. Elsőbbsége 1912 október hó 21-ike. Ismeretesek üvegből, fémből, vagy más olvasztható anyagból álló bevonatok előállítására szolgáló eljárások, melyeknél poralakú vagy folyós, elporlasztott fém valamely gázalakú közömbös nyomóközeg alkalmazásával a bevonandó testre löveltetik. A bevonóanyag felvitelének ezen módjánál kiváltképen a rálövelésnél szabaddá váló kinetikai energia hasznosíttatik a bevonat létesítésére, amennyiben a föllépő ballisztikai hatás folytán a bevonóanyag egyes részecskéi a bevonandó testhez tapadnak, mely tapadás a legtöbb esetben kielégítő is ; minfhogy azonban a bevonóanyag folyékony és emellett még lehútött állapotban jut a bevonandó testre, csak azon fölületi részek vonatnak be, melyek a testre 1 öveit sugár irányába esnek. Ezen eljárásoknál tehát különleges termikus hatásról nem lehet szó. A találmány tárgyát tevő eljárás a jellemzett, ismeretes eljárásoktól előnyösen különbözik. Kiderült ugyanis, hogy sokkal jobb hatást érhetünk el és sokkal tömöttebb és az alzaton jobban tapadó bevonatot létesíthetünk, ha a szilárd, folyós, vagy poralakú bevonóanyagot teljes egészében vagy legnagyobb részében gázállapotba visszük át és ily módon hozzuk a bevonandó testre. Ezen új termikús kezelésnek két különösen hasznos jelegzetessége van. , Mindenekelőtt is az elpárologtatási folyamat által a bevonóanyag rendkívül finom részecskékre apróztatik föl, sokkal inkább, mint azon eljárásnál, melynél az anyag kizárólag folyós állapotban kerül a bevonandó testre. E finom elosztás azonban nemcsak a bevonást létesíti, hanem a bevonóanyagnak az alzat pórusaiba és legfinomabb hasítékaiba való behatolását is eredményezi úgy, bogy az alzatnak legvékonyabb szöveti részei, mint pl. rostok minden irányban, egyenletesen körülmenő hálózat módjára vonatnak be. Az eljárás második lényeges jellegzetessége, hogy nem ballisztikus, hanem termikus hatást hozunk létre, illetve hasznosítunk. Ugyanis a bevonóanyag egyes részecskéi, mihelyt rájutnak a bevonandó testre, rejtett párolgási melegük szabaddá válásával cseppfolyósodnak és a testtel elhegesztődnek; nemcsak a bevonóanyag egyes részecskéi hegesztetnek egymással össze, hanem mivel a rejtett meleg az alzatra is átszármazik, a bevonóanyag az alzattal is hasonló benső összefüggésbe kerül.