66477. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés többszörös fékezésre

a (11) kontaktuson, a (12) kapcsoló lamellán, a (13) ellenálláson, a (14) kapcsoló lamellán (15) kontaktuson, (16) és (17) vezetéken (18) előtétellenálláson keresztül a fékmágnes (7) váltójának tekercsén keresztül, majd a (19) vezetéken át (F)-nél a földbe vezet. A másik rendszer a következőképen megjelölt vezetékeket és alkatrészeket foglalja magában: 8—14, (mint elébb), majd a (26) kapcsolólamella s a (27, 28, 30) vezetékek. A (7)-tel jelölt váltó kettős váltó gyanánt van kiképezve és a (8. 20, 21, 22, 1, F) fékmágnesvezeték számára a (21, 22) kontaktusokat, a fönti két vezeték közül az utóbb említett számára pedig a (23, 24) kontaktusokat alkolja, amelyeken át az áramot a váltó működésekor a (30, 18, 7) és (19) vezetékeken keresztül (F)-nél a földbe zárja. Ha a (2) kapcsolót a (3) állásából (a fékezés kezdete) a nyíl irányában az (5) állásba forgatjuk, a vakuumfék a légtolattyú beáramlási nyílásának növekedtével teljes erővel fékez. Ezzel egyidejűleg a (25) kontaktus a (26) kapcsoló lamellára csúszik s a (8) áramszedőről a fönt.említett második vezetékrendszerbe folyik áram a (23) kontaktusig, amely áram a fékmágnesre azonban még nem gyakorol hatást. Csak midőn a kapcsoló a (6) állásába érkezett és a (14, 15) kontaktus zárul, gerjeszti a fönt első sorban iemlített vezetékrendszerbe folyó áram a (7) mágnestekercset, amidőn a (21, 22) vállókontaktus és a (20, 21, 22, 1, F) vezetékek zárulnak s az (1) fékmágnes működni kezd. Ezzel egyidejűleg vagy a lamella hossza szerint kissé később a (23, 24) kontaktusok s ezáltal a (28, 23, 24, 30, 18, 7, 19, F) vezeték záratik, a (7) szoienoid pedig a (26, 25) kontaktusok zárásakor még inkább gerjesztetik; a fékmágnes szóval tovább is bekapcsolva marad. A (25) kapcsoló kontaktus még akkor is a (26) lamellán csúszik, ha a vákuumléket a hengernek a nyíl irányával ellenkező irányba való forgatásával a (6) állásban lassanként oldjuk; a szolenoid ill. a fékmágnes csak a (2) hengernek a (3) állásába való visszatértekor, tehát az üzemfék teljes nyitása után kapcsoltatik ki. Ily módon a mágneses fékezés közben is szabályozhatjuk a vákuumfék nyomását. Úgyszintén fékezhetünk csak a vákuum fékkel, ennek teljes fékező erejéig (a kapcsolóhenger (5)-el jelölt állásáig) és vissza a féknek nyitásáig (3) a fékmágnes bekapcsolása nélkül, minthogy az utóbbi működését csak akkor kezdi, ha a fék vezérlő hengerét már a (6) állásba hoztuk. Ez az elrendezés továbbá azt az előnyt nyújtja, hogy a vész- iil. a segédfék oly esetben is működik, ha az üzemfék a szolgálatot föimondja, vagy szabályozásra szorul és a fékeknek egy emeltyűvel való működtetése kívantatik. A (31) kapcsolók elrendezése folytán ugyanis lehetővé válik az (1) mágnesféket ez esetben csupán mint vészféket a (4) üzemféktől függetlenül is működtetni. Ha a fékáram bekapcsolására egy mágneses fékváltó nem elégséges, ekkor kettőt vagy még többet is rendezhetünk el párhuzamosan. A szolenoidokal ily esetben párhuzamosan vagy sorba kapcsolhatjuk. Azáltal, hogy az (1) fékmágnes a bekapcsoló elektromágnes működésének megkezdése után a fékkapcsoló elkerülésével közvetlenül az áramszedőhöz van kapcsolva, a nagy elektromos energiát vezető mágneses fék kapcsolóját a kis elektromos energiával működő vákuumfék kormány hengerétől különválasztottuk, ami a berendezést tetemesen olcsóbbá teszi. A. 2. ábrán föltüntetett mechanikai kapcsolású berendezésben (l)-el az üzemfék működtetésére szolgáló emeltyűt jelöltük, amely féket nem okvetlenül elektromos úton hozunk üzembe, hanem tetszőleges más hajtással és energiával is működtethetjük az (1) emeltyűtől, illetőleg ennek (a rajzsikra merőlegesen képzelt) (2) tengelyétől függésben, (3)-mal egy a rajzsíkra szintéu merőleges (4) tengellyel ellátott