66456. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kettős kapcsolás vasúti kocsik és effélék számára

felel meg, mely horog a (8) oldalpofák között az (5) tengelyen forgathatóan van elrendezve. A (8) oldalpofákon megerősített (20) tengelyen forgathatóan egy (19) ütköző van elrendezve, melyet a (22) rúgó nyomásának hatása alatt álló (21) pecek állandóan előre igyekszik nyomni. A (21) pecek és a (22) rúgó a kettős emelő gyanánt kiképezett (14) horogban úgy vannak elrendezve (3. ábra), hogy, ha a kocsik összeütközése alkalmával a (2) rész a horogba belép és a (19) ütközőhöz ütődik, a (19) kar és ezáltal a (21) pecek visszanyomatnak, minek folytán a horog a kapcsolásnak megfelelő helyzetbe forgattatik (lásd a 3. ábrán a teljes vonalakkal föltüntetett helyzetet). Eközben a (21) pecek a 3. ábrán szakadozott vonalaknal föltüntetett helyzetből (a szétkapcsolásnak" megfelelő helyzetből) a (19) ütköző mentén fölfelé a teljes vonalakkal föltüntetett helyzetbe csúszik. Miután a (21) pecek ezen helyzetben is a (19) karra nyomást gyakorol, ezen nyomás pedig a (21) rész útján a (14) horogra vitetik át, ez utóbbi a (20) rúgós pecek által a kapcsolásnak megfelelő helyzetben fogva tartatik és ilyen formán a horog rögzítését eszközli, anélkül, hogy további elreteszelő berendezésre volna szükség. A (14) horog alsó részével a (23) lánc van összekötve, mely a (25) tengelyen megerősített (24) forgattyúkaron van megerősítve. A (25) tengely a (25') tartókban a jármű (D) alsó keretéhez párhuzamosan van ágyazva és a (31) kéziemelő segítségével forgatható. Alkalmas (30, 32) retesz segítségével a (31) emelő és ezáltal a tengely helyzetükben rögzíthetők. A berendezés működési módja a következő : Két kocsi szétkapcsolása céljából a (25) tengelyt a (31) kéziemelő segítségével forgatjuk és ezáltal a (23) láncot megfeszítjük. Ennek folytán a (14) horog a (22) rúgó erejének legyőzése után, mely rúgó a horgot a kapcsolásnak megfelelő helyzetbe igyekszik tartani, lefelé huzatik, miáltal a horog a (2) kart elengedi. Ha két kocsit egymással össze akarunk kapcsolni, a (2) kar a tölcsérben csúszik és ennek falai által a (19) ütközőhöz vezettetik; a (2) kar ennek folytán a (19) ütközőt visszanyomja úgy, hogy a (14) horog a (21) pecek által elforgattatik és a (2) kar (6) nyílásába kapcsolódik Ennek következtében a kocsik egymással önműködően összekapcsoltattak. A (22) rúgd a horgot ezen állásában fogva tartja, anélkül, hogy további rögzítő berendezésre volna szükség. Ha esetleg olyan körülmények fordulnának elő, hogy a (14) horog fölső helyzetében van anélkül, hogy kapcsolás jött volna, létre, akkor két kocsi összeüktözése alkalmával a (2) kar mellső vége a horog fölött elczúszik, míg a (12) ferde fölülethez nem ütközik, mely lefelé tereli úgy, hogy a (2) kar a (19) ütközőhöz ütődik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő, ütközés folytán bekapcsolódó^ kettős kapcsolás vasúti kocsik és effélék számára, melynél mindegyik kapcsolásfél nyílással ellátott (2) karból és a (10) tölcsérből áll, mely tölcsérben a két kocsi összeütközése alkalmával a szemben fekvő, a másik kapcsolásfélhez, tartozó kar nyílásával kapcsolódó és ezen helyzetében rögzített (14) kapcsolóhorog forgathatóan van elrendezve^ azáltal jellemezve, hogy a kettős emelő gyanánt kiképezett (14) horogban n rúgónyomás hatása alatt álló (21, 22} pecek, mely a forgatható (19) karra gyakorol nyomást oly módon vanágjazva, hogy a pecek kapcsolás alkalmával a (14) horgot nemcsak a kapcsolásnak megfelelő helyzetbe forgatja, hanem a kapcsolás létesítése után helyzetében, rögzíti is. 2. Az 1. igényben védett önműködő kapcsolás foganatosítást alakja, azáltal jellemezve, hogy a (10) tölcsérben a forgatható (19) ütköző előtt a ferde (12). fölület van elrendezve, mely a körívalakú (13) vezetékbe megy át, azon célból, hogy a (10) tölcsérbe belépő (2) kart. a (19) ütközőhöz terelje. (1 rajzlap mellékletül.! VA..A-. RÉSZVÉNV TÁRSASÁG NVOMOÁJA FUOAPEéT te»