66438. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd testeknek fémporból való előállítására
Megjelent 1915. évi február hó 12-én. MAGY. rfft* KIR SZABADALMI W3M HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 66438. szám. XVI/c. OSZTÁLY. Eljárás szilárd testeknek fémporból való előállítására. D, ! LEISER HEINRICH VEGYÉSZ CHARLOTTENBURGBAN. A bejelentés napja 1912 szeptember hó 26-ika Elsőbbsége 1911 október hó 2-ika. Jelen találmány tárgya eljárás szilárd tes- | teknek nyomás és fölhevítés segélyével fémporokból való előállítására. Ezen poroknál többféle alakzatot különböztethetünk meg. Ezek között a kristályos és az amorf alakzat a legfontosabb. Ezek közül viszont a kristályos alakzat durvább szemcséi ós — amit már a szín is elárul — határozottabban fémes jellege által tűnik ki, míg az amorf alakzat ezzel ellentétben porszerű és finom szemcsés és majdnem valamenyi fémnél tompa fekete színt mutat. Valamennyi nem kristályos alakzat fölhevítés által kristályossá válik. Az új eljárás úgy alacsony, mint magas hőfoknál olvadó fémeknél talál alkalmazást. Ami mindenekelőtt az utóbbiakat illeti, az említett sajátságnál fogva lényeges, hogy a fémporokból előállított testeket, melyek magas olvadási pontjuknál fogva lámpaizzószálak, elektromos fűtőtestek stb. gyanánt szolgálhatnak, a kristályos alakzatból állítsuk elő. Tényleg ismeretes már oly eljárás izzószálak előállítására, mely kristályos fémporok alkalmazásán alapszik. Ez az eljárás azonban arra kényszerít, hogy — ha a fölhevítésnek az olvadási ponton túl való, itt lényegtelen eljárástól eltekintünk — a ma| gas hőfoknál olvadó fém kristályos poraihoz valamely duktilis fém porának legalább 10, illetve 15%-át hozzáadjuk. Ha azután a masszát körülbelül a duktilis fém olvadási pontjáig fölhevítjük, zsugorodási massza képződik, mely mechanikai megmunkálásnak vethető alá. Az imént leírt módszernek az a hátránya, hogy a magasan olvadó fémhez tetemes mennyiségben járulnak oly anyagok, melyek a massza fűtőképességét hátrányosan befolyásolják és így utólagosan nehéz, költséges és bonyodalmas úton újra eltávolítandók. Minthogy azonban ez a művelet általában rövid és különösen oly testeknél, melyeknek átmérője 2—3 mm.-nél nagyobb, keresztül nem vihető és minthogy a lehetséges esetekben is csupán porózus anyag marad vissza, ezzel a fönt leírt módszer alkalmazási körzetét eléggé jellemeztük. Ezzel szemben az új eljárás rendkívül hőálló testeknek csakis a magasan olvadó fémekből, mint ozmiumból, tantálból, irídiumból, wolfrámból, molibdénből, titánból, uránból, tóriumból stb. való előállítását teszi lehetővé és pedig a kristályos alakzat porának a nem kristályos alakzat, legcélszerűbben az amorf falazat porával való keverékének alkalmazása által.
