66431. lajstromszámú szabadalom • Vasúti kerekek feszítőgyűrűjének behengerlésére szolgáló gép
Megjelent 1915. évi február lió l 2-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 66481. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Vasúti kerekek feszítő gyűrűjének behengerlésére szolgáló gép. BÉCHÉ JEAN MÉRNÖK HÜCKESWAGENBEN. A bejelentés napja 1914 január hó 14-ike. Elsőbbsége 1913 február hó 13-ika. A vasúti kerekek feszítő gyűrűjének behengerlésére szolgáló ismert gépeknek az a hátrányuk, hogy a vasúti kerékpárt, ennek egymás fölött fekvő hengerekkel fölszerelt gépbe való behelyezésekor, föl kell állítani. A jelen találmány olyan gépre vonatkozik, melynek hengerei egymás mellett feküsznek és mely úgy van berendezve, hogy a gép elébe egy vágányon gördülő kerékpárok azonnal megmunkálhatok. E célra a gépen, a hengerek közt, egy csi?a van elrendezve, melyhez a kerék támaszkodik, mihelyt azt, a vágányon, a kerékpár mögött elrendezett, emelhető és sülyeszthető csigák segélyével megemeljük. Minthogy a kúpos henger a kerékre, a gép felé nyomást gyakorol, ezért a kerék a hengerlés közben, ezen egyszerű elrendezésnél, biztos vezetékben fut. Hogy a gép különböző átmérőkerekek megmunkálására legyen használható, függélyes síkban lengethetően van elrendeze, pl. egy köralakú csúszópályával biró alvázban. A gép tehát mindenkor úgy állítható be, hogy a hengerek tengelyei a kerekek tengelye felé vannak irányítva és így a hengerek a kerékkoszorút mindig helyes módon fogják meg. Célszerű a csúszópályát skálabeosztással ellátni, melyen a különböző nagy kerekekre való beállítás végezhető. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának egy foganatosítási példája van bemutatva, melyen: az 1., 2. és 3. ábrák a gépnek a különböző nagy kerekekre való beállításait mutatják, a 4. ábra a gép elülnézete és az 5. ábra a kerékpár másik kereke megtámasztható berendezésének oldalnézete. A 6. és 7. ábrák az emelőberendezést mutatják, végül a 8. ábra a hengerlőgép egy részének vízszintes metszete. Az (a) és (b) kerekekkel ellátott kerékpárt, a (c) és (d)sineken a géphez gördítjük, mikor is a megmunkálandó (a) kerék az (e) csigához ütődik, mely az (f) és (g) munkahengerek közt van elrendezve, mely utóbbiak, ismert módon a feszítőgyűrű behengerlésére szolgálnak. A (h) és (i) csigák segélyével, melyeknek forgási csapjai excentrikusan ülnek a (k) végnélküli csavarhajtás közvetítésével forgatható (1) tengelyen, az (a) és (b) kerekek a (e) és (d) sínekről leemelhetők úgy, hogy az (f) és (g) hengerek hatása alatt, szabadon foroghatnak. A (b) kerék ekközben az elállítható (m) támasztócsigára támaszkodik. A (k) csavarhajtáa működtetése pl. a beillesztett (n) emelő segélyével történik. Az (i) tengely