66407. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd halmazállapotú gyümölcskonzervek előállítására

3. ábra egy részletnek nagyobb léptékű függélyes keresztmetszetét, a 4. ábra pedig ugyanennek hosszmet­szetét mutatja, míg az 5—9. ábrákon a berendezés további részletei láthatók különböző kivitelekben. A gyümőlcskészlet az (a) raktárhelyi­ségben van fölhalmozva, amelyből a (b) zúzószerkezet tölcséren át a (c) gőzölőbe, ebből pedig egy második tölcséren át a (d) áttörő gépbe jut, honnan az (e) bil­lenőedény által az (f) főzőedénybe szál­líttatik és abba kiüríttetik. Ezek mind­nyájan ismeretes műveletek úgy, hogy részletesebb leírásuk nem szükséges. A főzést addig folytatjuk, míg az (f) edényben teljesen kész, azonban még merevedésre képes kocsonya nem lesz. Ez az anyag aztán a formákba jut. A formák az 5. ábrán látható kivitel szerint (g) csövekből állnak, amelyek űgy vannak egymás mellett elrendezve, hogy négyszögletes köteget alkotnak. A csövek alsó vége gumitömítéssel van elzárva, melyet a (h) lemez (1. ábra) szorít a csö­vekhez. A csőköteg fölött az (i) tölcsér van elrendezve, amelynek minden cső számára egy-egy kibocsátó nyílása van. A (g) csőköteg az (i) tölcsérrel együtt az (f) főzőedény kiürítő nyílása alatt fekszik úgy, hogy a csap megnyitása után a massza a tölcsérbe ömlik és ezen keresztül a csö­veket megtölti. Mihelyt a csövek megteltek, egy kö­penyt fektetünk köréjük és az egész kö­teget a (k) kötőpályára (2. ábra) akaszt­juk, mely azt tovább szállítja. Az (i) töl­csér alá üres csőköteget állítunk. Á csö­vek keresztmetszéte kör-, ovális-, szeg­mens-, félkör- vagy más te'tszetőleges alakú lehet, amint épen a kereslet meg­kívánja. A megtöltött csőköteg először az (1) kádhoz kerül (2. ábra) és ebbe beállítta­tik. A kád hideg vízzel vagy más hűtő­anyaggal van megtöltve, minek következ­tében a forró massza hirtelen lehűl és a­benne lévő nedvesség megkötése mellett megmerevedik, mimellett egyúttal a cső­falaktól is elválik. A massza tehát ekkor a csövekben lazán fekvő szilárd pálcákat alkot. A csőköteget most tovább visszük és az (m) állványra helyezzük, miután a csö­vek alsó végeit elzáró tömítést eltávolí­tottuk. A csövek ekkor (3. és 4. ábra) az állvány (n) nyílása fölött állnak, amely alatt egy állandóan mozgó, végnélküli (o) szállítószalag fut. A csövek fölött egy (p) dugattyúcsoport foglal helyet, amelyből minden csőre egy-egy dugattyú illeszke­dik. Ez utóbbiakat egy tetszőleges hajtó­szerkezet, mely epyúttal az (o) szalagot is mozgathatja, lépésenként lefelé vezeti. Az (n) nyílás és az (o) szalag között egy (q) szán van efrendezve, amelyen a 6. ábra szerint minden csősor számára egy (r) drót van kifeszítve. A (q) szán a du­gattyúk mozgásának minden szünete alatt egyszer előre és hátra mozog úgy, hogy a drótok a dugattyúk által lesülyesztett és a csövek alsó végein kitolt anyag­rudakból egy-egy darabot levágnak. A dugattyúlöket magassága és ezzel a le­vágott darabok hossza tetszés szerint sza­bályozható. A dugattyúk helyett sűrített levegővel működő berendezés is alkalmazható, ame­lyet azonban nem szükséges leírni, mivel az ismert módszerek alapján állítható össze. Az anyagrudak kitolásához egyéb­ként némely esetben nincsen is szükség semmiféle berendezésre, mivel a rudak már saját súlyuk folytán kiesnek a csö­vekből. A levágott darabok a cukorral behin­tett (o) szállítószalagra esnek, mely azo­kat egy tartányba szállítja, ahol telje­sen körülburkoltatnak eukorral. A rudak azután egy leporoló szitára, onnan pedig a száritótérbe kerülnek, amelyet a szo­kásos idő múlva mint fogyasztásra kész termékek hagynak el. A 7—9. ábrák a (g) csövek helyett al­kalmazható másféle szerkezeteket tüntet­nek föl. A 7. ábra szerint a főzőből jövő massza fölvételére egy (s) köpeny (t) ürege szol-

Next

/
Thumbnails
Contents