66376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a cukortartalmú folyadékoknak nem cukoranyagból való megtisztítására
Megjelent 1915. évi február Ló 9-én. MAGY. s KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMILEIRAS 66376. S5iám. iv/d. OSZTÁLY. Eljárás a cukortartalmú folyadékoknak nemcukor anyagoktól való megtisztítására. OEHLRICH GEORG KERESKEDŐ BERLINBEN. A. bejelentés napja 1913 november hó 29-ike. Elsőbbsége 1913 február hó 17-ike. A cukorgyártásban eddig használatos eljárás a következő műveletekből áll: a) a diffúziós lé kb. 40 — 45° C. hőmérséklettel a mérőedénybe jut és innen a melegitőtartályba szivattyúzzuk föl, ahol a fehérje anyagok koagulálása céljából 80—90° C.-ra hevítjük. b) A levet innen az első szaturáló edénybe eresztjük le, vagy pedig a száraz, mésszel való elválasztás alkalmazása esetén 2l /j% CaO-val szitára visszük és a meszet cirkuláló forró lével megoltjuk, azután szaturáló tartályba visszük és C02 -gázzal 008— 0-06*/, lúgosságig szaturáljuk ki, újból fölmelegítjük és leszűrjük. A mésztejjel való kezelésnél CaO-t cukortartalmú mosóvízzel oltunk meg, a forró léhez tej alakjában adjuk és a fönt említett módon szaturáljuk. A CaO-nak cukortartalmú vízzel való megoltása folytán a cukor karamelizálódik; a keletkező hőfoknál a lé megfestődik és tisztátalanná válik. o) Az első szaturálás után a leszűrt levet a második tartályban, rendszerint mésztej hozzáadása mellett, C02 gázzal 002% lúgosságig szaturáljuk és leszűrjük. A leszűrt levet már most a Róbertféle készülékben nyomás alatt 110—120*-ra hevítjük s innen az első bepárolókészülékeitbe visszük, ahol középsűrü lévé sűrítjük be, kéndioxiddal szaturáljuk és megszűrjük. Azután a többi bepárlókészülékben 60—65° Brix sűrűségű sűrűlévé pároljuk be és megszűrjük. e) Az ily módon kapott súrűlevet töltőanyaggá főzzük be, keverőtartályban 12—14 óra hosszat mozgásban tartjuk, azután leeresztjük, lehűtjük, csigakészülékkel elosztjuk, centrifugáljuk, amikor is a sárga, tapadó, nyers cukrot kapjuk. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárásnál a diffúziós levet a mésszel való kezelés előtt kell jóval a diffúzió hőmérséklete alá lehűteni, mert a tapasztalat szerint a lében mész jelenlétében számos fehérjeanyag már 40°-nál bomlik ammónia képződése mellett a mésszel és a szaturációval a léből többé el nem távolítható; a nyerslé továbbá alkálisókat is tartalmaz, amelyek mész behatására maróalkáliákká alakúinak át- és orgános nemcukoranyagokkal oldható vegyületeket alkotnak, amelyek CaO és szaturálás hatására nem csaphatok ki és melasszét képeznek. Ezen hátrányok kiküszöbölése céljából a találmány szerint fémsztüfátokat, főleg vas-, magnédum- vagy aluminiumszulfátőt" oly mennyiségben adunk a diffúziós léhez, hogy a lében lévó alkáliákat szulfátokká és ezáltal a jelenlévő orgános, nitrogéntartalmú
