66353. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék anyagoknak, különösen fémtartalmú anyagoknak, pörkölésére, redukálására elgőzösítésére vagy az anyagok összezsugorítása céljából való kezelésére

_ 4 -beneélszei űen némi hajtással van ágvazv$ és egy 9 rajzon föl nem tüntetett hajtószerkezet révén forgaltatik. A levegőt a helytálló (C) cs(jvön vezetjük be és a levegő onnan a dobbal összekötőit gvfirűaliiliú (D) szekrénybe és ebből (E) csöveden át (F) csatornákba vezettetik, amelvek iyulgatoU (G) lemezekkei vannak lefödve (H) (I) elzárható csődarabok, amelyek Ujlzül az előbbi a kezdendő anyag bevezetésére, utóbbi pedig annak eltávolítására szolgál. A tüzelőanyagot a (K) tőJ-cs^rbe töltjük, amelyből azt egy alkalmas Kiosztó szerkezet például egy (P) n\íiásokkal biró cső révén, amelynek belsejé- ! be® egy az (M) tárcsa révén hajtott csáva? foglal helyet, továbbíttatik. Az (L) cső a dobbal össze van kötve és azzal együtt forpL?. Az (L)-ben előrehaladó tüzelőanyag (N) nyílásokon keresztül a jobban fekvő adagra hull a (c) szakaszon, mimelleü néha előnyös az (N) nyílások nagyságának különbözőkép való megvár ías/tása állal egyenlőtlen eloszlást idézni elő Azonkívül a rajzon föl nem tüntetett menesztők vannak alkalmazva, amelyek az (E) csövekben lévő (S) csapokat oly módon működtetik, hogy csak azon csapok vannak nyitva, amelyek a magas anyagréteggel elfödött (F) csatornákat i;ötik össze a légvezetékkel, míg a többi csapok zárva vannak. A gázalakú ét<ési termékek az (0) téibe távoznak, ahonnan dvezethetők vagy adott esetben tovább kezelhetők. A (d) szakaszon nem hull alá tüzelőanyag, azonban itt is keresztöhajtatik a levegő vagy az alkalmazott gázkeverék áz adagon úgy, hogy a még esetleg jelenlévő tüzelőanyag vagy annak egv része elég, ami állal az anyag kezeléset kiegészítjük. A kemence tari alma fokozatosan vándorol az adagolóoldahól a kiürítő oldal felé, és a kezelést a továfebmozg&s mérvében eszközöljük. Ha a leírt kemencét például cinknek alkalmas anyagokbol való kiűzésére has?-? páljuk, úgy az anyagokat a (H) csődarabon át vegetjük be, míg a (K) tölcséren finom szenet, kokszot vagy más effélét adagolunk be. Azonban a kettő keverékéi is bevezethetjük a (lí) lölcséren kérésztől, vagy úgy a (K) mint a (H) részen át. Kénkővand, fényié vagy más elfelé anyagok pörkölésénél, amelyek a tüzelőanyagot már eleve turtalmazzák, az anyagot célszerűen egymagában v< zeljük be (K^n^l vagy (L)-nél, A levei. ő mennyiségé"«'k és nyomásának, valamint a fordulatszámnak arányát célszeiqen úgy választjuk meg, bogy a megfelelő (S) csapok elzáratjiak, még mielőtt a reakció egészen keresztel hatol' volna az adagon annak föJületéig. ! Ezáltal például a legnagyobb kénessavtarlalmat érhetjük el. Az ilyfajta kemencében a finomítás közeliiőleg folytonos üzemben történj, a nyílirányban való forgatásnál az (FI) csatorna lezárása után az (F3) csatornft azonnal hozzáksipcsoltalik a légvezetékhez és i. t. Azonkívül az adagnak mindenkor finomított része nyugalomban marad, minthogy a mozgás, a ferde hajlásszög alatti lecsúszás csak a felszínen következik be, ahol reakció nem megy végbe. A lyukgatott (G) lemezek a légvezetékhez való csatlakoztatá>nk alkaj+ mával mindig tüzelőanyaggal összekevert adaggal vannak borítva. Ha nem helyezünk súlyt lehetőleg folytonos üzemre, úgy a löl üntetett kemencét belső fölületének csupán egy részén szereljük föl egy vagy több (Fj csatornával, illetve euy vagy több gázátboQsátő (G) szegmenssel. Javaslatba hozták már cinkfénylének oly forgókeuienceben fuvatással vajó finomítását, amelyen az anyag, axiálfö irányban szakadatlanul keresztü'vándorol és amely a mindenkor elegendő anyaggá boorított rosiélyszeümenseknek a nyomólégvezetékhez való kapcsolására szolgáló berendezéssel van ellátva. A kéntartalomnak ezeknél az előrehaladás mérvéig csökennie kell A fűtőanyagtartaloo* e^e^k változása azonban a finotuíiáünak % kü'őnbOző,helyeken való megtelj egyelő tleuségét vonja maga Utáju KzZél sxege-