66324. lajstromszámú szabadalom • Távcső vetítőlámpával

3ára a (2) kupak van fölhelyezve, mely a 'f3) elektromos izzólámpát tartja. Az elektromos izzólámpa izzószálja a (2) kupaknak a. szemkagylóra fölhelyezett állapotában a távcső kilépési pupillájának síkjában fekszik úgy, hogy a lámpa izzószálából kiinduló fénysugarak a műszer optikáján át minden további nélkül, a másik távcsőfél látóirányá\hoz párhuzamosan bocsáthatók ki a műszerből és ennek következtében a műszer másik felét használó megfigyelő minden további nélkül mindenkor pontosan áttekintheti a ;tá]ék azon részét, melj'en belül a (3) lámpából kiinduló fény fekszik. A (2) kupak tetszés szerint a szemkagylóra -földugható és arról levehető. A 3. ábra szerinti elrendezésnél a Galileitávcső egyik felének szemkagylojára szintén a (3) vetítőlámpával ellátott, levehető (2) kupak van fölhelyezve. Ebben az esetben a H2) kupak a (3) vetítőlámpán kívül még a (4) gyűjtőlenesét tartalmazza. A (4) gyűjtőlencse rövid gyújtótávolságú és a (2) toknak A szemkagylóra földugott helyzetében a (3) vetítőlámpa és a távcső (5) szemlencséje között fekszik. A (4) gyűjtőlencse oly módon van választva, hogy a (3) 'izzószál képét a virtuális kilépési pupilla (6) síkjába veti. Ennek lehetővé tételére a gyűjtőlencsének jiemcsak rövid gyújtótávolságúnak kell lennie, hanem egyidejűleg a gyűjtőlencsének a (3) izzószáltól való távolságának nagyobbnak kell lennie a gyűjtőlencse gyújtótávolságánál. Áz izzólámpa oly elrendezése következtében, "hogy annak képe a kilépési pupilla síkjában állíttatik elő, ezen kiviteli alaknál is minden további nélkül oly fénykúpot kapunk, mely ugyanazon irányban fut, mint távcső optikai tengelye. A 4. ábrabeli kiviteli alak abban különbözik a 3. ábrabelitől, hogy a szemkagylóra fölhelyezett (2) kupak lencserendszerrel van fölszerelve, mely a rajz szerinti példánál két <7, 8) lencséből áll, melyek a Galilei-távcsövet csillagászati távcsővé alakítják át; az utóbbi reális képsíkja (9) nél jeleztetett. Ily módon egyidejűleg reális kilépési pupilla jön létre, melybe a (3) lámpa izzószála he-Jyezendő. A Galilei-távcsőnek csillagászati távcsővé való átalakítása a fentemlített és a rajzon föltüntetett módon célszerűen oly pótrendszer használata mellett történik, mely pozitív elemekkel bír, melyek oly távol fekszenek egymástól, hogy gyújtópontjaik egybeesnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Távcső vetítőlámpával, jellemezve azáltal, hogy a távcső egy meghatározott célirányhoz tengelypárhuzamosan elrendezve, különöseD kettős távcső gyanánt van kiképezve és a fényforrást magában a kilépési pupillában vagy oly helyen tartja, hogy a fényforrás képe akilépési pupillában megjelenik. 2." Az 1. igénypont szerinti távcső kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az egyik távcsőfél szemkagylóján egy elektromos lámpát tartalmazó kupak van elrendezve oly módon, hogy a lámpa izzószála a távcsőfél kilépési pupillájában fekszik. 3. Galilei-kettőatávcső az 1. igénypont szerint, jellemezve azáltal, hogy az egyik távcsőfél szemkagylóján egy elektromos lámpát és egy, az utóbbi és a távcső szemlencséje között fekvő gyűjtőlencsét vagy gyűjtőhatású lencserendszert tartalmazó kupak van elrendezve oly módon, hogy az izzószál képe a virtuális kilépési pupilla síkjában megjelenik. 4. Elektromos vetítőlámpa, jellemezve azáltal, hogy a vetítőlámpa az izzószál előtt rövid gyújtótávolságú gyűjtőlencsével van ellátva, mely az izzószáltól gyújtótávolságánál nagyobb távolságban fekszik. 5. A 3. igénypont szerinti Galilei-kettőstávcső kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a szemkagylón elrendezett kupak gyűjtő lencserendszere oly módon van kiképezve, hogy az utóbbi a Galilei-távcsövet csillagászati távcsővé alakítja át, melynek reális képsíkja a pótrendszer lencséi között fekszik. 6. A 4. igénypont szerinti elektromos vetítő-