66302. lajstromszámú szabadalom • Lepke- és rovarfogó készülék

Megjelent" 1915. évi január hó 30-án. 66B02. szám. XVIII/a. OSZTÁLYLepke- és rovarfogókészülék. PAUPIÉ SÁNDOR FŐMÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1914 február hó 14-ike. Jelen találmány tárgya lepke éa rovarfogó-készülék, mely azon ismert tényen alapfizik, hogy az esthomályban és éjjeli sötétségben repülő lepkék és rovarok a világosságot keresik. Jelen találmány szerint a világosság felé repülő lepkék és rovarok •elfogatnak, közülük a hasznosak utólag szabadon bocsáthatók, míg a kártékonyak elpusztíttatnak. Mellékelt rajzon látható jelen találmány egyik példaképem kiviteli alakja: 1. ábra a találmány függélyes metszetét, 2. ábra pedig fölülnézetét kisebb léptékben tünteti föl. A találmány szerint tetszőleges alakú (b) állványzaton aránylag npgy, de sekély (c) víztartány nyugBzik, melynek közepe fölött (d) fényforrás van elrendezve. A (d) fényforrás köröskörül lefelé ferdén szükülő (h) üvegköpeny veszi körül, mely közel a víz felszínéig leér olykép, hogy alúl még csekely (i) köz marad, melyen át (r) nyíl irányában a láng táplálásához szükséges levegő beléphet. A fényforrást kereső (n) lepkék vagy rovarok (o) vonal mentén repülve, a (b) üvegfalnak nekiütköznek és az ütközés törvénye szerint (p) vonal mentén a vízbe vetődnek. Ez természetesen csakis a nagyobb rovarokra és lepkékre áll fenn, míg a kisebb rovarok és lepkék a (h) üvegfal körül kóvályognak és vagy elfáradva jutnak be a (c) tartány vizébe, vagy pedig valamely lefelé irányuló légáramlat sodorja őket a vízbe. Szélcsend esetén csupán a (d) láng idéz elő (r) nyíl irányában lefeléirányuló légmozgást, amennyiben azonban kie szél van, úgy az a ferde (h) üvegfalon megtörik és a visszaverődés törvénye szerint a víztartánynak irányul és belesodorja oda az ott kóválygó apróbb lepkéket ós rovarokat. Természetesen tetszőleges fényforrás alkalmazható, jelen példánál acetilénláng vétetett alapul, meiynek (f) gázvezetőcsöve a (c) tartány központos (e) nyílásán halad át, míg a (g) gázfejlesztő a tartány alatt van. A (h) iivegköpeny igen sokféle módon és alakban állitható elő, lehet kúpos vagy gula alakú, esetleg görbe fölütettel határolt, lényeges csak az, hogy letelé szűküljön és így ferde állásánál fogva a nekiütődő rovarokat és légáramlatokat lefelé terelje. Jelen példánál az üvegfalat négy darab különálló egyetlen csonka gúlává egyesített (h) üveglap alkotja, melyek alsó szélükkel a kockaalakú (j, k) vázon fekszenek föl, fölső szélükre pedig az ugyancsak kockaalakú (1, m) váznak támaszkodnak, melyek-