66283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyű szénhidrogéneknek nehezebb szénhidrénekből való előállítására

'le Megjelent 191ő. évi január hó 29-én. KIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 66288. szám. XI/b. OSZTÁLY Eljárás könnyű szénhydrogéneknek nehezebb szénhydrogénekből való előállítására. D" BERGIUS FRIEDRICH VEGYÉSZ HANNOVERBEN. A bejelentés napja 1914 március hó 18-ika Elsőbbsége 1913 májas hó 5-ike. Ismeretes nehéz petróleum- és hasonló szénhydrogéneknek hevítés által könnyebb, benzinszerű szénhydrogénekre való hasítása. A legtöbb, egyszerű hevítéssel dolgozó módszer azonban azon hátránnyal jár, hogy a fölhevített petróleum nagy része nem nyerhető fölhasználható benzinek alakjában, mert a szélső bomlási termékek, egyrészt nem kondenzálható gázok és másrészt szenes maradékok, nagy mennyiségben jönnek létre. Ezen gázfejlődésnek megfelelően az ezen ú. n. cracking-eljárásnál nyert benzinek rossz minőségűek, mert nagy mennyiségű telítetlen szénhydrogéneket tartalmaznak és ennélfogva rossz szaguk vaD, színezettek és az elégésnél köirnyen képeznek kormot. A jelen találmány célja ezen minőségi hibáu kiküszöbölése 'mindenekelőtt azáltal, hogy az összes létrejövő, telítetlen vegyületeket telitett vegyületekké alakítjuk át. Ezt azáltal érhetjük el, ha a telítetlen szénhydrogénekhez bydrogént addicionálunk hozzá. Az ezen értelemben vett hydrálást eddig csak katalizátorok segítségével kísérelték meg. Katalizátorok alkalmazása azonban oly tisztátalan terméknél, mint a petróleum, sokkal költségesebb volna, semhogy a hydrálást ilyen módon műszakilag foganatosítani lehetne. A jelen találmány már most azt mutatja, hogy lehet a hydrogént a telítetlen szénhydrogénekkel katalizátorok nélkül is reakcióba hozni, ha a hydrogént igen nagy nyomáson magas hőmérsékletnél hagyjuk behatni. Tiszta hydrogén helyett hydrogénnek és más gázoknak keverékeit, különösen közömbös gázokkal, pl. nitrogénnel, szénoxyddal, methánnal stb. való keverékeit is föl lehet használni. Az ilyen módon nyert benzinek a szokásos cracking-termékekkel szemben azáltal tűnnek ki, hogy tökéletesen színtelenek és gyönge szagúak és hogy lényegtelen koromképződéssel égethetők el. A termékek kémiai vizsgálata azt mutatja, hogy bennük telítetlen vegyületek csak rendkívül csekély mennyiségben vannak jelen. Az eljárást a fönt megadott elvnek megfelelően úgy foganatosítjuk, hogy a nehéz szénhydrogéneket. pl. földolajból, ennek desztillációs termékeiből és maradékaiból vagy bitumenből, vagy más természetes vagy mesterséges módon előállított anyagból nyomással szemben megfelelő ellentállóképességgel biró edényben gázalakú vagy oldott hydrogén jelenlétében nagy nyomáson, pl. 100 atm. magas hőmérsékletre, pl. 400°-ra, több órán át hevítjük. A reakcióterméket desztillációs készülékbe vezetjük át, melyben a képezett könnyű szén-