66251. lajstromszámú szabadalom • Gázizzófénylángzó aránylag sok égési levegőt igénylő gáznemek számára

Megjelent 1915. evi január hó 25-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 66251. szám. II/d. OSZTÁLY. Gázizzófénylángzó aránylag sok égési levegőt igénylő gáznemek számára. LOSONCI ÖDÖN MAGÁNHIVATALNOK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1913 augusztus hó 1-je. Ha a reodes gázizzófénylángzókat oly éghető gázaemekkel tápláljuk, melyek elégetésükhöz aránylag nagy levegőmennyiséget igényelnek, úgy adott nagyságú lángzóval az időegységben jóval kisebb fényerőt érhetünk csak el, mint a kevesebb égési levegőt igénylő gázokkal. Ugyanis egy adott lángzó az időegységben csak bizonyos mennyiségű gáz-levegőkeveréket képes elégetni. Ha tehát oly gázt égetünk, mely sok levegőt kíván, úgy — a keverék összmennyisége nem változván — a levegőtöbbletnek megfelelően az éghető gáz mennyiségét kell csökkentenünk. Ezen viszonyok mellett nem csupán a lángzó teljesítőképessége csökken, hanem a láng alakja és egyéb tulajdonságai is hatványo-san befolyásoltatnak. A jelen találmány tárgya már most oly gázizzófénylángzó, mellyel aránylug nagymenynyiségű égési levegőt igéujlő gázokból is a fokozott levegőmennyiség dacára időegységenként körülbelül ugyanoly mennyiséget égethetünk el, mint a kevesebb égési levegőt igénylő gázokból, emellett a láng igen kedvező alakot nyer ós megengedi, hogy az elégetendő gázmennyiséget tág határok között változtathassuk, vagyis a láng nagyságát jól szabályozhassuk anélkül, hogy a láng nyugodtsága szenvedne. A találmány tárgyát képező lángzót az jellemzi, hogy a keverőeső fölső vége a keveröcső keresztmetszeténél nagyobb alappal bíró, lényegében kúpos, lyukgatott lángképző fölüiettel van ellátva, mely egy a keverőcsőnél nagyobb keresztmetszetű keverőtér közbeiktatásával csatlakozik a keverőeső höz. A mellékelt rajzban a találmány tárgyának két példaképeni alakja van hosszmetszetben föltüntetve. Az 1. ábrában (s) a keverőeső, melynek fölső végéhez a keverőeső keresztmetszeténél nagyobb keresztmetszetű (b) keverőtér közbeiktatásával a lángképző fölület gyanánt szo'gáló, lyukgatott fémlemezből álló (c) kúp van szerelve, melynek alapja nagyobb, mint az (a) keverőeső keresztmetszete. A (c) kúp által nyiijtott lángképző fölület lényegesen nagyobb, mint a (d) izzótest keresztmetszete által megszabott határon belül elhelyezhető sík vagy kissé domború fémsziták vagy perforált lemezek által nyújtott lángképző fölület úgy, hogy ezen a megnövelt lángképzőfölületen jóval nagyobb menynyiségű gázkeveréket égethetünk el. A (c) kúp alakja olyan, hogy a legszélső (f) lyuk| sor a kúp alapjához képest kissé beugrik. 1 A belső lángkúp (g) köpenye ezen lángzónái