66236. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rhodanhydrogensavas methylhexamethylentetraamin előállítására
minra oldószer igénybevétele nélkül való behalásánál — a reakciókeverék teljes bomlását vonná maga után. • A dimethylszulfát és hexamethylentetramin közötti reakcióhoz meg kell jeg^jzni-, hogy itt a methylhexamethylenfcaifamin methylkénsavas sója képződik, ruiáthogy ez a só klórbaryummal nem ad csapadékot, tehát a bázis egy molekulája egy molekula dimethylszulfátlal lép reakcióba. Ha már most a melhylkénsavas methylhexamethylenletramint egy molekula rhodanalkálival hozzuk össze, úgy rhodansavas methylhexamethylentetramin kristályosodik ki és az anyalúgban főként i methylkénsavas alkáli marad vissza. Ez nem képes egy további rhodanalkálimolekulával melhylrhodanidot képezni és így a dimethylszulfát második methylcspportja a rhodanhydrogénsavasmethylhexamethyleritelramin előállítására való tekintettel veszendőbe megy. Azt találtam azonban, hogy ez az eset nem következik be, ha a melhylkénsavas melhylhexamethylentetraminuak a megfelelő rhodanvegyületté való átalakítása nem rhodanalkáli, hanem rhodanföldalkáli segélyével történik. Az eközben melléktermék gyanánt föllépő melhylkénsavas földalkálisó további földalkálirhodaniddal hevítésnél főldalkáiiszulfátot és methylrhodanidot képez, mely uióbbi egy további molekula hexamethylentetraminnal egyesül. Ha a kísérletet úgy végezzük, hogy két molekula hexamethylentetramin egy molekula földalkálirhodnniddal és égy molekula dimethylszulfattal jön hő alkalmazása mellett reakcióba, . úgy, végtermék gyanánt csak rhodanhydrogénsavas methylhexamethylentetramint és főldalkáiiszulfátot kapunk, amelyek szűrés által könnyen különválaszthatók egymástól. A több fázisban végbemenő műveletet a következő egyenletlel jellemezhetjük: 2C,H1 S N< + (CH3 )3 SO, + Ba(CNS2 = = 2C6 H1 3 N4 . CH.CNS + BaSO,. A rhodanhydrogénsavas meihylhexamethylentetramin nagy színtelen prizmákban kristátyosodik és mérsékelten gyors hevítés mellett 193°-on megbarnulas és habzás meUett megolvad. Hideg vízben meglehetősen nehezen (kb. 5%), meleg vízben, könnyen, alkoholban igen nehezen, éterben pedig egyáltalán nem oldható. A sónak rhodanhydrogénsav tartalma ezüstnitráttal való lecsapalás által állapítható meg és 2754%-nak találtatott (C7 H1 5 N4 CNS-re számítva 27 70%). Analysis: 01675 g. adott 02770 g. C03 -t es 01136 g Ha O-t; C8 Hl g N6 S-re számít. 45-02% C 7"09% H talált. 45-10% C 7-58% H 01854 g. adott 518 cm3 N-t 764 mm nyomás és 15° C. mellett szám. 3286% N talált. 32-94% N A vegyületből már vizes oldatban való mérsékelt hevítés esetén is, különösen csekély minőségű sav hozzáadása esetén formaldehyd válik ki, azonban normális hőmérsékletnél a vegyület még a fény behatásával szemben is állékony. Az anyagnak vizes oldata egy csepp vaskloridoldat hozzáadása után vérvörössé színeződik. 1. pelcla: 14 kg. hexamethylcntelramint forró abszolút alkoholban föloldunk és , azután azt 1,5 kg. jódmethvllel keverjük. Rövid hevítés után az oldat finom tűkristályok tömegévé merevedik meg. A kristályokat leszivaljuk, 50%-os alkoholban föloldjuk és az oldathoz egy molekula rhodankálium koncentrált vizes oldatát adagoljuk. Kihűléskor a rhodanvegyület nagy prizmatikus kristályokban válik ki, amelyek kevés forróvízből való átkristályosítás után 193°-on olvadnak. 2. példa: 1,4 kg. hcxamethylentetramint
