66225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcsökből ill. gyökerekből, főleg cukorrépából a nedvek kinyerésére

sajtót lehet beiktatni, mely után a sajíolt répát ismét itatjuk és pedig oly mennyiségű folyadékkal, mint anenoyi folyadékot a, közbenső sajtolás kisajtolt. E«en második itatás az előző, közbenső sajtolással azonban nem föltétlenül szükséges. Ha azonban alkalmazzuk, első itatófolyadék gyanánt célszerűen azon utolsó sajtolás híg termékét vesszük, mely a közbenső sajtolásra következik. Lehet erre a célra a gyár híg édes hulladékvizeit iá alkalmazni. A vízzel való főitatásnak mindig az utolsó saj ó előtt kell történn e. * A kísérletek azt eredményezték, hogy •ezen munkamóddal a régebbi diffuzióeljárás előnyei az újabb, úgyn. leforraló-, vagy sajtolóeljárás előnyeivel egyesíttetnek, mivel a répák a jelen eljárással ugyanazon mértékben fosztatnak meg cukortartalmuktól. mint a diffúzióval, a maradékok pedig igen nagy szárazanyagtartaloramal bírnak; azonkívül a rendkívül kellemetlen szennyvizek elesnek, mivel valamennyi szennyvíz a sajtóktól közvetlenül a gyárba jut földolgozás céljából. Ezen előnyökön kívül még számos előnynyel bír a jelen hideg eljárás a meleg eljárással szemben. Ezen előnjök kö ül c-ak ^gyet emelünk még ki. Ismeretes, hogy egyes nedvti'sztító eljárások (pl. a kénessavas eljárás) csak hideg nedveknél alkalmazhatók a nedvben kénsav képződésének veszélye nélkül. H i tehát kénessavas eljárást akarunk alkalmazni, kényszerítve vagyunk a diffúzió-, vagy más eljárások forró extrakciónedveit ismét lehűteni, azokat hideg állapoíban savanyítani és aztán ismét az elpárolgá s hőfokra fölhevíteni. A melegveszteség, mely-a nedvek újból való lehűtéséből és föl hevítéséből keletkezik, a kénessavas eljárás hasznát — eltekintve a nagy cukorveszteség veszedelmétől, — illuzórikussá teszi. A jelen találmány tárgyát képező eljárásnál a hideg nedveket, a sajtókról való lefolyásuk után, közvetlenül lehet — meleg- és cukorveazteseg nélkül — kénessavval kezelni. A találmány tárgyát képező eljá'ás természetesen akkor is megtartja jellegét, ha valamely különleges okból, pl. megfagyott répa földolgoz isa esetén a répát, vagy az itatófolyadékot vagy mindkettő; kissé fölmelegítjük. Csak n m szabad ezen fölmelegítésnek oly fölhevítéshez vezetnie, mely a répa anyagának föntemlített változásait j vonja maga után. SZABADALMI IGÉNY. Eljirás gyümölcsökből, ill. gyökerekből, főleg cukorrépából a nedvek kin verésére, azáltal jellemezve, hogy a célszerűen elaprított anyagot (pl. répát) hengersajtókon vezetjük keresztül és a sajtolási eljirás folyamán egyszer vagy többször, vízzel vagy nedvvel itatjuk, mimellett az anyag, a különböző sajtolások előtt és utan, azon hőmérséklet alatt marad, mely ternészetes sajátságainak változását vonha ná maga után. PALLA8 RÉ8ZVÉKY1 ARSAFIÁ' NYOMDÁJA BUDAPESTBFT