66224. lajstromszámú szabadalom • Eljárás éghetetlen födőlemez és hasonló tárgyak előállítására

Megjelent 1915 évi január lió 25-én. MAGY. SZABADALMI KUt. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 66224. szám. VIH/b. OSZTÁLY Eljárás éghetetlen födőlemez és hasonló tárgyak előállítására. MEYER RÓBERT OTTO KERESKEDŐ HAMBURGBAN. A bejelentés napja 1914 január hó 5-ike. Elsőbbsége 1913 január hó 20-ika. Tetőfödőlemezt és hasonló anyagokat pa­pírból, nemezből, papirnemezelegyből és hasonló engedékeny és likacsos tömegből álló betétnek kátránnyal, aszfalttal, ezek elegyével vagy a zsír- és olajipar külön­böző maradékaival való telítése révén ké­szítőnek. Az így nyert termékek összetéte­lük folytán igen könnyen éghetők. Megkísérelték már e hátrányt az anyag­hoz keverendő adalékok révén megszün­tetni, ill. az éghetőaéget csökkenteni. Ily adalékok gyanánt ajánlottak vízüveget, arn­monsókat, cementet, grafitot, azbesztet és vasat. Ezen adalékok azonban azon közös hátránnyal bírnak, hogy a velük készült termékek gyakorlatilag nem éghetetlenek s így pl. tetőtüzeknél nem váltak be. A hő hatására ugyanis a rendesen alacsony ol­vadáspontú impregnáló anyag kiolvad a lemezből, az adalék ellenben nem. Az im­pregnáló anyag és az adalék ily módon elkülönödnek s a kicsurgó impregnáló anyag visszanyeri eredeti éghetőségét. Az eddigi adalékok hatása tehát csak képzeleti. A jelen találmány azon gondolatból in­dul ki, hogy égésgátló anyagokul oly ada­lékok választassanak, melyek lehetőleg olya^i fi/.ikai sajátságuak (olvadáspont stb.), mint az impregnáló anyag és ebben oldód­janak, ill. ezzel homogén olvadékot alkos­sanak. Ezáltal az eddigi adalékok azon hát­rányát, hogy az olvadás hőmérsékénél el­különödnek, kiküszöböljük, mert a talál­mány szerinti adalékoknál az olvadáspont fölötti hőmérsék esetén is együtt olvad ki az adalék és az impregnáló anyag úgy,, hogy az impregnáló anyag a kiolvadás után is éghetetlen marad. Különösen alkalmasnak bizonyultak e te­kintetben a foszforsav bizonyos vegyületei különösen a fenolok (fenol, kresol stb.), foszforsaveszterei s ezek helyettesítési ter­mékei. Alkalmasak pl. a trifenilfoszfát, az összes trikrezilfoszfátok, valamint a lehet­séges vegyes fenil-krezil-foszforsaveszterek. Tekintetbe jönnek továbbá a foszforsavnak fenolokkal és ezeknek helyettesítési termé­keivel képezett egyszerű és vegyes észte­reinek elegyei is. Ezen anyagok, ill. elegyek a velük inj­pregnált fedőlemezt s hasonlót éghetlenné teszik. Ha ugyanis egy így impregnált, sza­badon fekvő anyagszalagot meggyújtunk,, föllobban ugyan láng, ez azonban az ada­lék hatása folytán azonnal kialszik, míg a? eddigi gyártmányok, ha szabadon fekve gyújtattak meg, tovább égtek. Az esztereknek az az előnye, hogy az impregnáló anyagokban, mint kátrány, szu­rok, aszfalt, stb. minden arányban oldód-

Next

/
Thumbnails
Contents