66217. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés thalliumnak és ritka fémeknek ólomércekből, szublimált ólomfehérnek egyidejű nyerése mellett való leválasztására

kamrák elrendezése által a thallíumot és a ritka fémeket különválasztva nyerni és azokat így az ólomszulfáttól leválasztani lehetséges. Az ércnek elpárologlatása folytonos működésű koksz- és ércadagolóberendezésekkel biró kemencében és hűtőberendezésben történik azon célból, hogy a kemencét üzem közben semmi esetre se kelljen nyitni. A kondenzált égéstermékek tisztítása és tőményítése céljából azokat célszeröen<3gy ismételt lepárlásnak vetjük alá. Csatolt rajzokon az 1. ábra a telep oldalnézete, a 2. ábra alaprajza, a 3. ábra végnózete; a 4. ábra a kemence vízszintes metszete, az 5. ábra a kemence fölső részének függőleges metszete, a 6. ábra a kemence alsó részének oldalnézete ; a 7. ábra az ércad.igoló berendezések egyikének két metszete. Az eljárás foganatosítási céljából két (a)- kemencében egy mély kokszréteg fölületére pl. poralakú ólomfényt adagolunk, az elpárolgott gőzök azután közvetlenül a (b) elégetőkamrába jutnak, mely szorosan a kemencéhez csatlakozik. Ezen (b) kamrában a gőzök egy nyílásokon keresztül bevezetett nagyobb levegő fölösleggel keverednek. A levegő fölülről és az oldalakon léphet be, a beáramlás a berendezésben uralkodó vákuum által történik, melyet egy a kondenzációskamra kiömlőnyílásánái elrendezett ventilátor létesít, lehet azonban célszerűen csöveket és egy lúvóg'-pet is elrendezni éles légáramnak a kemencéből kilépő gőzök közepébe való belúvása céljából, hogy rövid és forró láng keletkezzék. Elegendő levegő vezettetik be, azon célra, hogy az összes gőz teljesen, és oly gyorsan mint lehetséges oxydálodjék. (Célszerűen az elméleti mennyiségnek 8—10 szeresét alkalmazzuk. Az emellett oxy.dált gőzök egy (c, d, e, f.) hűtőkamrasorozaton keresztül és végre a (g) kazánba vezetíelnek, amelyben a megmaradó ólomszulfát lerakódik. A thallium és a riika fémek legnagyobb részt az el>>ő (c) hűtőkamrában rakódnak le, közvetlenül miután az elégés megtörtént. A koksz a kemencébe .egy a kemence fölső részén lévő oldalirányú (t) hozzávezetőnyílástín keresztül (5 ábra) a (h) tolóka segítségével (4. ábra) vezettetik be, mely egy (k) orsó vagy hasonló által mozgattatik előre. A kezelendő érc poraiákban egy a kemence fölött lévő (1) tölcsérben van és egy forgó (m) lapra vezettetik, amelyről (n) kaparok és (o) csatornák segí'ségével a (p) elosztónyílásokon keresztül r kemencébe továbbíttatik. A kemencén magán elrendezett elosztóberendezések az (o) nyílásokba helyezett (q) tölcsérekből allanak, melyek központosán elrendezett kúpos (r) darabokkal bírnak. (7. ábra). Az ezen (r) kúpalakú testekre eső érc ezáltal kúpalakban elosztódva esik a koksz fölső rétegére. A levegőáram a kemence fenéken fúvatik be; itt egymástól bizonyos távolságban helytálló (s) rostélyrudak (6 ábra) vannak elrendezve, azonkívül pedig a rostélyrudakkul szemben egy légmentesen záró ajtó van elrendezve úgy, hogy a salak egy bosszú horognak a rostélyrudakkal párhuzamosan való bevezetése által eltávolítható. A kemence különben teljesen zárt és a tüzelési folyamat közben nem szükséges azt bármely célból i$ kinyitni. A rostélyrudak egymástól oly távolságban vannak elhelyezve, hogy a koksz önműködőlég keresztülesik és a képződött salakot magával viszi. A föitüntetett kemencénél hat oly nyílás van alkalmazva, melyen keresztül az érc betápláltatik. A magasabb hőmérséklet és az ólomfénynek ebből eredő gyorsabb kiszorítása által lehetséges egy adott nagyságú kemencében tízszer akkora mennyiséget földolgozni, mint az előbbi eljárás szerint. Fontos, hogy a gőz teljesen oxydáltassék, mivel máskülönben kevésbbé maga-