66216. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réztartalmú ércek és pörkölt, valamint rézérces kőzetek értékes réztartalmának kinyerésére
- 4 — lássál azon alapon is. hogy míg a CuSOt . i 5H2 0 vegyület 70 O-on saját súlyának megfelelő vízmennyiséget kíván oldatban tartásához, addig az aluminínmszulfát képes saját kristályvizében: A'a (S04 )3 . . 18Ha O oldatban maradni. Ilykép a bepárlás helyes szabályozása esetén kihűléskor a rézszulfát legnagyobb részben kristályos por alakjában kiválik. A jelen eljárás kivitelere lúgzó oldatként nemcsak a tiszta aluminiumszulfátnak oldata, hanem más aluminiumszulfátot tartalmazó vegyület, például timsó is használható. Ugyanígy alkalmas bármely más aluminiumvegyület (ásvány), amely kénsavval megbontva aluminiumszulfátot ad. Pörkölés után némely, például földpátos ércféleségek, a pörkölés céltudatos vezetése esetén bizonyos mennyiségű aluminiumszulfátot fognak tartalmazni. Ily esetekben a II. és 111. alatti reakciók és a IV. alatti bontó reakció értelmében kiviendő lúgzáshoz elegendő a tiszta víz is. vagy csak kevés aluminiumszulfátot kell kívülről beadagolnunk. A jelen eljárás igen jól alkalmazható nemes fémtartalmú rézérceknek a ciános lúgzás c< Íjaira való előkészítéséhez is. A ciános lúgzás ugyanis nagyobb réztartalom esetén nem gazdaságos, míg a jelen eljárás révén réztelenítelt ilyen ércek most már minden további nélkül alávethetők a ciános eljárásnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 64019 sz. szabadalomban védett eljárás kiviteli módja réztartalmú ércek és pörkök, valamint rézérceket vagy fémrezet tartalmazó kőzetek értékes réztartalmának kiiiyerésére, főleg rézszulfát előállítása céljából, azáltal jellemezve, hogy az elaprózott és a szükséghez képest pörköléssel kellőleg előkészített rezérceket aluminiumszulfátoldat hatásának vetjük alá, azután rövid idő múlva kénsavat adagolunk a masszához, amikor is az aluminiumszulfátlúg hatására keletkező rezszulfát, aluminiumhidroxid továbbá az érc fölös rézoxidtarlalma és a fölös aluminiumsznlfát egymásra hatása folytán előálló bázisos réz és aluminiumsók rézszulfát kelétkezése és az aluminiumszulfát visszaalakulása közben elbontatnak. 2. Az 1. alatt védett eljárás kiviteli módja, azáltal jellemezve, hogy azt újabb kénsavmennyisétjek idó'szakonkénii beadagolásával mindaddig folytatjuk, míg a kénsav hatására váltakozva visszaalakuló aluminiumszulfát, valamint rézszulfát a másodlagos reakciók révén előálló bázisos sók közvetítésével az adag rézoxid tartalmát teljesen ki nem vonja. 3. A 64019 sz. szabadalomban védett eljárás kivite li módja, azáltal jellemezve, hogy az elaprózott rézerceken aluminiumszullát-oldatot csurgatunk keresztfii, a lefolyó leginkább rézszulfátbó! álló oldatot összegyűjtjük, majd az ércekre kénsavat töltünk föl s az ennek hatására újból előálló rézszulfát-és aluminiumszulfáiból álló oldatot az előző oldattal együttesen újból föltöltjük a rézércekre, majd lccvur^ás után ismét kénsavat töltve föl, ezí váltakozva a rézoxid teljes kivonásáig folytatjuk. 4. Az 1 — 3. alatt védett eljárás kiviteli módja, azáltal jellemezve, hogy lúgzőszerként aluminiumszulfátot tartalmaz" vegyületet, (pl. timsót) alkalmazunk.. 5. Az 1-3. alatt védett eljárás kiviteti módja, azáltal jellemezve, hogy lúgzószerként bármely olyan aluminiumvegyületet használunk kénsav kíséretében, mely kénsavval aluminiumszulfátot létesít. 6. Az 1—3. alatt védett eljárás kiviteti módja, alumíniumot tartalmazó, nevezetesen I öld pátos ércféleségeknél azáltal jellemezve, hogy a lúgzószerként szereplő aluminiumszulfátot az ércmassza óvatos pörkölése révén fejlesztjük ki. 7. Eljárás az 1—5. alatti eljárások ered-