66216. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réztartalmú ércek és pörkölt, valamint rézérces kőzetek értékes réztartalmának kinyerésére
I. b. Rézkarbonátok (hidrokarbonáíok) esetén: 3CuC03 . Cu (OH), + 2A13 (S04 )s + 3H„0 = = 6CuS04 -j-2AI2 (0;i)t +3C0a . Noha az aluminiumsznlfát teljesen telített szabályos só. kémhatása mc'gis savanyú, mint — bár kisebb mértékben — a kupriszulfáté és a ferriszulfáté is. Ennek meufelelőleg az nluminiuinszulfát valamint a kupriszulíat is könnyen alkotnak bázisos sókat, a jelen esetben a rézbázissal és az előálló almniniumhidroxiddal. Ilykép ÍIZ I. a. és I. b. alatti reakcióknál keletkező rezszulfát, amely oldatba megy át, valamint a még oldatban maradt lölös aliiminiumszulfát a leváló alumíniumhidroxiddal külön-külön bázisos sókat létesítenek a kővetkező típusok szerint: II. a. CuS04 + 2A13 (OH)0 = CuS04 ,[A13 (0il)G j2 II. b. Al3 (S04 )3 + 2AI2 (OH), = Alg (S04 )3 . [AJ, (0H),]a . Ugyanezen tipns szerint a kuprioxid bekapcsolódásával szintén keletkeznek bázisos sók : III a. CuS04 -|-CuO +H2 0 = CuS04 . CU(OH)2 III h. Ak (S04 )s + 2CuO + 2H2 0 = A)2 (S04 )3 . . [Cu (01l)2 ]3 Az ily módon létesülő bázisos vegyületek : a CuS04 . [Al3 (OH)e ]2 , az AL3 (SO,), • [Al2 (Oll)0 )3 , a CuS04 . Cu (OH), és ÍIZ Al, (S04 )3 [Cu (011)3 ]3 mindannyian igen lazán vannak kötve és a CuS04 . Cu (0H)2 kivételével vízben oldhatatlanok. Mint már említve volt, az aluminiumsznlfát a kovandos rézércek teljes pörkölésénél keletkező vasoxiddal (Fe2 Os ) nem lép cscrebomlásba, mert a vasnak ezen légin igasabb s erősen telített oxidját nem képes megtámadni. Ha a II. a. II. b. III. a. és III. b. alatti reakciók értelmében előálló bázisos sókat kcnsavval megbontjuk, az illető fémbázisok szabályos szulfátjai jönnek létre a következő egyenletek értelmében: CuS04 .[A!2 (OIl)s ]a Ala (NÜ4 )3 . Al2 (0H)s CuS()4 . Cu (OH)2 A1,(S04 )3 .[lu(0H)3 ], + nllá S()4 = 2A!3 (SOt )a + CuS04 —[—12fl2 0 = 2Ala (S04 )3 + 6H3 0 — 2CuS04 -f- 2Ha O = Aia (S04 )3 + 2CuS04 + 4H,0 Az aluminiumszull'át ilyképen a kilúgozás műveleténél katalizátor módjára szerepel s csupán közvetíti a vcubemenö reakciókat, mert végeredményben a rézoxidhoz eredetileg szükséglendő savmaradékot nem az aluminiumszullát savm.i-dekával, hanem az aluminiumszullát regenerálódása m' llett kénsavval fedezzük. A réztartalmú nyers anyagok kilúgzásál a gyakorlatban a következő kiviteli példa szerint végezhetjük: A kellőleg felaprított és összetételéhez képest megfelelőleg előkészített érceket vagy ércvivő kőzetet e.selleg keverő berendezéssel ellatolt kádba helyezzük és oly mennyiségű és koncentrációjú hi.zó oldatot bocsátunk rá, amely az alkalmazón hőmérsékleten a keletkező rézszulfáíot bi/.losan oldatban tartja. Az ércek előkészítésénél, például kovandos érceknél fontos, hogy a pörkölés lökéit ies legyen, vagyis úgy a réz, mint legfőképen a vas legmagasabb vegyértékével szerepeljen. A lúgzó oldat aluminiumszulfát vizes oldata. Az oldat koncentrációjának megszabásánál tekintetbe veendő a felaprózás finomsága, az ércnek a meddő kőzetben va'ó eloszlása, valamint az alkalmazandó hőmérst klet, aszerint amint hideg vagy meleg lúgzást alkalmazunk. Leghelyesebb az aluminiumszulfátot olyan hígításban alkalmazni, amely megfelel at ércben jelenlévő CuO-ból egyáltaláii
