66213. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magasabb hőfoknál forró ásványi olajnak alacsonyabb hőfoknál forró termékekké átalakítására
Megjelent 1915. evi január hó 31-én. MAGY. ggj* KIR. SZABADALMI Jgra HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 66213. szám. XJ/b. OSZTÁLY Eljárás magasabb hőfoknál forró ásványi olajoknak alacsonyabb hőfoknál forrd termékekké átalakítására. CONTINENTAL CAOUTCHOUC- & GUTTAPERCHA-COMPAGNIE CÉG HANNOVERBEN. A bejelentés napja 1914 január hó 30-ika. Elsőbbsége 1913 március hó 22 ike. Friedl és Krafft már 35 év előtt kimutatták, hogy aluminiumklorid parafin-szénhidrogéneket megbontani képes; ók aluminiumklorid. fémoxidok és levegő jelenléte eseté ben gázok, olajok és parafiutartalmu termékek keverékét nyerték (v. ö. Engler und v. Höfer «Das Erdöl» című müve 1912-ben | megjelent I. kötetének 563. oldalát). Lothar-Meyer és Köhnlein szerint továbbá parafineket a megfelelő alkiljodiokból aluminiumklorid segítségével lehet nyerni.) Be-rícht 16. (1883. 561. oldal). Mindenekelőtt azonban a reakciót Gustavson vizsgálta meg, aki brómhidrogénnel az aluminiumbrómiddal alkilhalogénidekra, aethilenre és parafintestekre hatott, mimellet megfigyelte, hogy az aluminiumbrómid, bizonyos kísérleti körülmények között sűrű, vízzel nem a kiindulási anyaggá, hanem benyolult anyagokká szétbontható olajjá, az u. n. szénhidrogénbrómaluminiummá alakul (v. ö. Mexer-Jacobson, Lehrbuch der organischen Chemie 1807-ben megjelent I. kötete 1. 836. oldalát); amellett ő gázalakú, részben telítetlen termékek képződését állapította meg. Hasonló eredményt kaptak -Friedel és Gorgon is, akiknek munkáiból kitűnik, a Gustavson-féle reakciónál hexánból gázalakú alkatrészek és barna, nehezen folyós vegyület keletkeznek. Gustavson ezután a Friedel-Krafft-féle alkibáló módszert, amellyel. — mint ismeretes, — az aromatikus, de nem alifás sorr ban, homológ vegyületeket szintetizálni lehet a közbenső termékekre vonatkozólag vizsgálta meg (v. ö. a «Centreblatt» 1903. I. 1333. és 1379. oldalait.) Megállapította, ekkor, hogy a komplex, közbenső termékek, aromatikus testekre vonatkozólag, érdekes «fermenthatást» képesek gyakorolni. Szerinte pl. A1 Cl3 , C, H, Cl és C6 H6 ból oly termék keletkezik, melynek összetételére nézve, ő a következő képletet állítja föl: [AJ3 CJ„ C8 Hu ] Ití C6„ H,] amelyben csak a baloldali összetevő stabil, míg a jobboldali különválasztható, és klórhridrogénválasztás mellett, alkilálható úgy, hogy a baloldali összetevő újból képes hatni, az alaktalan fermentekhez hasonlóan. Ezek szerint tehát ekkor fermenthatásról
