66158. lajstromszámú szabadalom • Dugattyúrúdvezérmű lövegekhez való változtatható löketű folyadékfékekhez

helytálló részét képezi. Amint az a 6. áb­rából látható, a vezérmű részei pormentesen vannak elzárva és a mozgórészeknek a helyt­álló részekkel való kapcsolata akkor is vál­tozatlanul fennmarad, ha a esőosapágyfödél felnyitása után a (W) csúszópályatartót az (Bl) csőcsappal együtt kiemeljük a löveg­talpból. Az állandó emelkedéssel bíró csavarme­netek elrendezése azt eredményezi, hogy az (Sl) csőcsap minden egyes elforgatásá­nak az (Al) csúszótest hosszirányú eltoló­dása felel meg. Ennek az a hátránya volna, hogy már a csőemelés kezdetén, tehát már a legmélyebb csőállástól kezdve a dugattyú­rúd vezérlése történnék löketének megrövi­dítése céljából, ami azonban a löveg stabi­litására való tekintettel nem célszerű. A dugattyúrúd löketének megrövidítése inkább csak egy bizonyos cső magasságtól kezdődő­leg kell hogy történjék. A célra olyan szerkezetről van gondos­kodva, mely az (E) vezérlőtengely és a (B) fékhenger, illetőleg a (K) dugattyúrúd for­gása közt üres mozgást iktat be. E szer­kezet két (El, E2) fogas szegmensből áll, melynek fogai azonban csak egy bizonyos csőemelkedésnél jönnek egymással kapcso­latba. Az (El) fogas szegmens forgását a csőemelkedéssel egyidejűleg kezdi meg, e forgását azonban még nem viszi át az (E2) fogas szegmensre, mert a fogak még nem kapcsolódnak egymással. Ez idő alatt az (E2) fogas szegmens azáltal marad állva, hogy a rajta elrendezett (e2) kar (e3) fogá­val az (El) fogas szegmensnek középpont­jával koncentrikusan (e4) hornyában csúszik. A rajzon ama pillanat van föltüntetve, mely­ben az (e3) fog az (e4) hornyot elhagyja és a fogak kapcsolata éppen kezdetét veszi. Az (El) fogas szegmensnek az óramutató irá­nyában (a cső emelkedésekor) való elforgá­sakor az (E2) fogas szegmens és ezzel a fékhenger, illetőleg a dugattyurúd is elforog és a folyadékfékben a dugattyú löketválto­zását idézi elő. Az (El) fogas szegmensnek az óramutatóval ellenkező irányban (a cső aiilyosatésekor) való elforgatásakor viszont az (E2) fogas szegmens az (e3) fognak az (a4) koncentrikus horonyban való elcsúszása folytán nyugalomban marad és a fék lökete meg nem változik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Dugattyúrúd vezér mű lövegekhez való vál­toztatható löketű folyadékfékekhez, azál­tal jellemezve, hogy ama részek, melyek a cső magassági irányának megadásakor önműködően a dugattyúrúdnak a dugaty­tyúlöket változtatása céljából való vezér­lését végzik a csúszópályatartó forgási csapjai egyikében pormentesen úgy van­*nak elhelyezve, hogy a vezérmű mozgó­része a lövegnek azt tartó részétől a löveg szétszedésekor el nem válik, mimel­lett a vezérmű helytálló részének a helyt­álló lövegtalpfallal való kapcsolata a cső­csapágyfödél elzárásával létesül. 2. Az 1. pontban igényelt vezérmű fogana­tosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a vezérmű mozgórészéhez tartozó (Al) csúszótest az üreges (81) csőcsapban el­tolhatóan, de el nem forgathatóan van ágyazva, mely csúszótest csapszerű (a2) nyúlványai számára egy (B4) toknak, mely az (Sl) csőcsap végére van rátolva és a vezérmű helytálló részét képezi, belső fölületébe (b2) görbe vonalú hor­nyok vannak bevágva, melyek célja, hogy a cső magassági irányának megadásakor az (Sl) esőcsap forgatásával az (Al) csúszótest a csőcsap hossztengelye irá­nyában elmozogj in, mely egyenes vonalú elmozgás egy rudazat segélyével egy, a (W) csúszópályatartóban vagy azon kí­vül a (B) fékhenger hossztengelyével párhuzamosan ágyazott (E) vezérlőtengely forgómozgásává alakul át, mely tengely viszont a (K) dugattyúrúd végével úgy van kényszermozgásúlag kapcsolva, hogy a dugattyúrúdnak a folyadékfékben az átömlő keresztmetszetek változtatása cél­jából való elforgása vagy hosszirányú el­tolódása megy végbe. 3. Az 1. és 2. pontokban igényelt vezérmű foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (Al) csúszótest egyenes vonalú elmozgása a caúszótesten és a (B4) tok

Next

/
Thumbnails
Contents