66148. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet hidraulikus hajtóművek hajtóanyagának hűtésére és légtelenítésére

gasságban fekvő helyei, hanem két különböző tér, nevezetesen a nyomás nélküli folyadékot fölvevő szívótér és a nyomás alatt álló hajtó folyadékot fölvevő előtér van egymással összekötve, "a keringtető vezetékben a folyadéknak erős keringése idéztetik elő úgy, hogy rövid időn belül az egész hajtófolyadék légtelenítés és hűtés alá jut. Emellett nem szükséges, mint eddig, a gyűjtőtartályt csupán súlykülönbözetek okozta hydraulikus nyomásfokozat elérése céljából a hajtómű fölött nagyobb magasságban elrendezni, hanem elegendő azt a hajtóműnél valamivel vagy egyáltalán ne.m magasabban elrendezni, mivel a keletkező nyomáskülönbözet a tartály magasságától függetlenül elegendően erős keringést létesít. A mellékelt rajzban a találmány tárgya egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az . 1. ábra a hajtóműnek hosszmetszete. A 2. ábra metszet az 1. ábrának II—II vonala szerint. A hajtómű a tetszőleges mótor által működtetett kétrészű (b) szivattyúcsoportból áll, mely a (d) nyomótéren át a (c) folyadékmótorokkal van összekötve, melyektől a folyadék az (e) előtérbe jut, mely utóbbi a közvetlenül a szivattyúkkal közlekedő (c) szívócsatornától a pld. átvezénylésre szolgáló (f) elem által van elkülönítve. Az (e) előtértől és az (o) szívótértől az (i, k) keringtető vezeték ágazik el, melybe egy, a rajzban föl nem tüntetett gyűjtőtartály van beiktatva, mely utóbbi a küllevegővel állhat összeköttetésbe. Minthogy a már magában véve is szükséges (f) átvezénylő elem tetemes, el nem hanyagolható ellenállást létesít, a motorok szállítási nyomása folytán az (e) előtérben oly duzzasztási nyomás létesül, mely sokkal nagyobb, mint az (o) szívótérben uralkodó nyomás. Ezen nyomáskülönbözet folytán az olaj az 1. ábrába berajzolt nyilak irányában erős keringésbe jut, minek következtében a levegőrészecskék a gyűjtőtartályban kiválnak és az olaj hatásosan lehűttetik. A folyadéknak keringését eközben az (f) átvezénylő elem és a (g) csillapító szabályozza. Az elrendezés célszerűen akként van foganatosítva, hogy az (o) szívócsatornától elágazó (i) csővezeték közvetlenül az (f) elem előtti pontból, az (e) előtértől elágazó (k) vezeték pedig a hajtómű legmagasabb helyéről, közvetlenül a folyadékáramnak a (c) motorokból való > kiáramlási helye melletti pontból indul ki. A működés a következő: Ha a hajtómű nyugalomban van, mind a három tér rendes .a^-aiöáa^ alatt áll. A hajtómű elindításánál a két (m, n) leesapolási nyílás között nyomáHülönbözet áll be, mivel az (m) nyílás közvetlenül a szivattyú szívóterébe torkol, melyben a legkisebb szívási nyomás uralkodik, míg az (n) nyílás áz (f) elem mögött, a folyadékáramnak a szivattyúkból való kiáramlási pontja után és a hajtóműnek legmagasabb helyén elrendezett (e) előtérben fekszik, melyben a folyadéknyomás, sokkal nagyobb, mint a szívócsatornában, mivel annak még az (f) elemig yaló súrlódási ellenállást és magának az (f) elemnek ellenállását kell leküzdeni. Ezen nyomáskülönbözet következtében a hajtó folyadéknak egy része a keringési vezetékben állandóan erős keringésben tartatik, amennyiben az a hajtómű legmagasabb pontjában az ott lévő levegő tovaáradása mellett a (k) csövön át a gyűjtőtartályba jut, itt a levegőt a szabadba bocsátja ki és ezután légtelenítve és lehűtve az (i) vezetéken át a hajtóműbe szivatik vissza. A leírt szerkezet egyszersmind a hajtóműnek olajjal való megtöltésére is alkalmazható, mely célból nem kell egyebet tenni, mint a gyűjtőtartályt olajjal megtölteni és a motort és ezzel együtt a szivattyút lassan elindítani. Ekkor ugyanis az olaj a szívótérbe szivatik és a levegő a (k) csövön át a hajtóműnek olajjal való megtöltéséig távozhat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szerkezet hydraulikus hajtóművek hajtóanyagának hűtésére és légtelenítésére, jellemezve egy keringtető vezetéknek