66144. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szíjtárcsák, fogaskerekek és más efféle tárgyak öntésénél a karok (küllők) közt lévő üregek létesítésére szolgáló öntőmagvak készítésére

magszekrényt alkotó (7) lapok és (4) oldallapok is megemelkednek. A (38) lapok eközben egyelőre nyugalomban maradnak, minthogy a (14) rúdon való laza megerősítésük miatt ez a rúd (39) hasítékával a (40) csavaron szabadon eltolódik. A (9) síklap fölfelé mozgásának csak utolsó részében ütődik az (53) ütköző alulról, a (38) lapokhoz és emeli ezeket s velük a megfelelő (7) lapokat annyira, hogy utóbbiak fölső éle a (33) keret fölső élének magasságába essék. Most a (24) lapocskákat a (23) rudakra fektetjük, amely rudaknak később a kész magot kell kiemelniök. Ezután a magot a szokott módon a magszekrény fölső éléig bedöngöljük, majd a fölső (34) segédkeretet is föltesszük a magszekrényre, ennek villaszerű (50) toldatát a (47) anyacsavar (49) gyűrűhornyába beillesztjük és aztán a (47) anyát fölcsavarolva, a (34) segédkeretet sugárirányban kifelé toljuk. Ezáltal e keret kampószerű (45) toldatai a (4) lapok (46) hasítékaival jönnek kapcsolatba. Most a kívánt belső koszorúátmérőhöz tartozó (41) ívdarabot a (43) kengyelen, ezt pedig a (34) segédkereten, a megfelelő állásban megerősítjük, azután a magot készre döngöljük és a fölösleges anyagot lecsapjuk. Most a géprészek a 4., 7. és 8. ábrának megfelelő helyzetben vannak. A magot kiveendő, előbb a (43) kengyelt a (34) segédkerettől elválasztva, a (41) ívdarabbal együtt leemeljük. Azután a (47) anyát kicsavarolva, a (34) keretet sugárirányban befelé toljuk úgy, hogy a (45) toldatok a (46) hasítékokból kikapcsolódnak, mire a (34) keretet leemelhetjük. Azután a (29) támaszokat a megemelendő (23) rudak alá toljuk (lásd a támaszok vonalkázva föltüntetelt állását a 4. ábrán) és most a (9) síklapot s vele együtt az előzőleg megemelt (4) és (7) lapokat, valamint a (13, 14) rudakat lesülyesztjük (9. ábra). A (13, 14) rudaknak az alámetszett (16) hornyokba kapaszkodó T-alakú (15) fejei | e rudak lefelé menetelénél az előzőleg megemelt (7) lapokat magukkal lehúzzák. A (38) lapok segélyével a (33) segédkeretnek fölső éléig megemelt (7) lapok ekkor egyelőre még nyugalomban maradnak, minthogy a (14) rúd (39) hasítékával a (40) csavaron szabadon eltolódik. A (9) síklap lefelé menetelének csak vége felé ütődik a (14) rúd. (39) hasítékának fölső élével a (40) csavarhoz és húzza ezt s vele a (38) lapokat lefelé. Ekkor ezek az alámetszett (16) horonyba nyúló T-alakú (37) fejeikkel a megemelt (7) lapokat is magukkal lehúzzák. Azonkívül a (9) síklap lefelé menetelének utolsó részében a (32)bütyök a (30) emeltyűkarokhoz ütődik és ezeket lenyomja; ezáltal a (31) emeltyfikarok és a (25, 27, 28, 29) részek útján (3. ábra) a (23) rudak is megemelkednek és a (24) lapocskák útján a kész magot a szekrényről leemelik. A gép alkatrészei most a 9. ábrán látható helyzetben vannak. Ha a gépet a következő mag munkába vétele előtt megtisztítani akarjuk, a (29) támaszokat annyira eltoljuk, hogy a (23) rudak mellettük szabadon lefelé mozoghassanak; a (23) rudak ekkor súlyuknál fogva csúsznak lefelé vagy kézzel tolatnak le. Ezt a mozgást a (23) rudak (51) toldatai (7. ábra) olyképen határolják, hogy a (23) rudaknak fölső éle a rudak alsó állásában a (7) lapoknak fölső élével egyenlő magasan fekszik. Ha ugyanazt a (33) alsó segédkeretet akarjuk használni, nemcsak különböző agy-, de különböző koszorúkeresztmetszetekhez is vagy ha a koszorútoldatot a kerék közepe felé való meghosszabbításával megvastagítani akarjuk, olyan (33) akó segédkerelet teszünk be, amelynél a külső (35) ív külső átmérője kisebb, mint a koszorú belső fölületét formázó (7) lap belső átmérője. Az ekkor ezen külső megemelt (7) lap és a (35) ív közt előálló hézagot ugyanúgy töltjük ki kissé megemelt (7) lapokkal, amint azt a belső (36) ív és a belső megemelt (!) lap közt tettük. Ekkor azután a (13) rudak egyike