66138. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és katalizátor katalitikus folyamatok foganatosítására
Megjelent 1915. évi január lió 7-én. MAGY. gg* KIR. SZABADALMI •Sff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 66138. szám, I V/h/l. OSZTÁLY. Eljárás és katalizátorok katalitikus folyamatok foganatosítására. HAGEMANN OTTO CHRISTIAN VEGYÉSZ YONKERSBEN ÉS BASKERVILLE CHARLES TANÁR NEW-YORKBAN. A bejelentés napja 1914 február hó 7-ike. Elsőbbsége 1913 február hó 8-ika. A találmány tárgya katalitikus folyamatok foganatosításának tökéletesítésére és az efféle folyamatok katalizátoraira vonatkozik. A katalitikus folyamatokra vonatkozó találmány lényegében véve a katalitikus hatású fémeknek, pl. nikkelnek vagy kobaltnak, olyan lapocskák alakjában való alkalmazásában áll, melyek a reakcióba lépő anyagoknak lehetőleg csekély tömeg mellett, lehetőleg nagy föltiletet nyújtanak. Ennek következtében a fémek igen hatékonyan tarthatók szuszpenzióban is lehetővé válik, hogy a reakcióba lépő anyagok igen nagy mennyiségeit kis mennyiségű katalizátor segélyével hozzuk reakcióba. Ezenkívül pedig az ilyen finom elosztású katalizátor igen egyszerű módon reaktióválható. Zsirok, zsíros olajok, zsírsavak és zsírsavészterek stb. hidrogénizálásánál vagy katalitikus redukálás útján való előállításánál a különféle alkalmazott katalizátorokat vagy kontaktanyagokat, mint pl. finoman elosztott nikkelt, kobaltot és máseffélét eddigelé rendszerint igen finom elosztásban pi poralakban alkalmazták. Ezt úgy állították elő, hogy az oxidokat, hidroxidokat, karbonátokat, kloridokat és másefféléket vagy magukban, vagy pedig mint közömbös, fölszívó tűzállóanyagra, vagy hordozóra, pl. kovaföldre, azbesztre, vagy máseffélékre leválasztott csapadékot hidrogénnel megfelelő hőfokon redukálták. Sebatier és Sanderens, valamint más kutatók kimutatták, hogy ilyen katalizátorok jelenlétében a telítetlen zsírsavak vagy glieeridjeik hidrogént vesznek föl, vagyis hidrogénizáltatnak, miáltal a megfelelő telített vegyületté átalakítva «keményítődnek». Az ilyen katalizátorok alkalmazása azonban számos technikai hátránnyal és nehézséggel jár. így pl. a katalizátorok finom elosztásuk következtében a zsíroktól, zsíros olajoktól és másefféléktől nem különíthetők el ós nyerhetők vissza eléggé könnyen, ill. kellő mértékben; továbbá nagy sűrűségük folytán a kezelt zsírban, olajban és más effélékben nem maradnak meg kellően szusz* pendálva. A közömbös hordozóra, mint pl. kovaföldre lecsapott fémek alkalmazása sem adott kielégítő eredményeket, még pedig valószínűleg azért, mert a lecsapott fém fölületének csak kis része (egyik oldala) jutott a redukálandó folyadékkal és a