66129. lajstromszámú szabadalom • Berendezés desztillált víz előállítására
_ 2 — 6. ábra az elgőzölögteiőnek az 5. ábra (A-B) vonala mentén vett metszete, a 7. ábra az 5. ábra (C-D) vonala mentén vett keresztmetszet, a 8. ábra az 5. ábra egy része nagyobb léptékben. Az első kiviteli alaknál az elgőzölögtető az (a) csőnyalábból, a fölső (b) vízkamrából és az alsó (c) vízkamrából áll. Az (a) csőnyaláb a belső (i) kéménybe van beépítve úgy, hogy a füstgázok kénytelenek a csöveket kívülről körűíáramolni, míg az elpárologtatandó tengervíz a csövekben van. Az elpárologtató az (r) vezetékkel áll összeköttetésben, mely a tengervíz tükre alatt a szabadba torkol. A fölső (b) vízkamrából az (f) ejtőcső vezet az alsó (c) vízkamrához. Hogy az esetleg tovaragadott vizet utólag ínég elgőzölögtessük, a fölső (b) vízkamrából külön (e) gőzszárítók vezetnek az (i) kéményén át a (g) kondenzátorhoz, mely közvetlenül a kéményköpenyre van erősítve. A kondenzátor hűtővize pl. a födélzet mosóvezetékből vehető vagy más módon szivattyúk segélyével a kondenzátorhoz vezethető. A kondenzátor a (h) hű (ővízle folyatóvezetékkel van ellátva, mely az (r) csőbe torkol és arra szolgál, hogy a lefolyó hűtővizet ebbe a csőbe visszavezesse. A (h) cső a (w) csőelágazással van összekötve, mely fávókaszerűen az (f) ejtőcsőbe torkol úgy, hogy a lefolyó hűtővíz az (f) ejtőcsőbe is erélyes sugárral léphet be. A kondenzátor kondenzálótere a (d) lefolyatócsővel van ellátva, mely a (k) vízzárba torkol a vízzár egy vezeték útján a friss vizcellákkal áll összeköttetésben. A kondenzátor az (u) csövön át a rajzon föl nem tüntetett légszivattyúval vagy már meglevő, szintén nem ábrázolt főkondenzátorral van összekötve. A berendezés a következőképen működik: Az elgőzölögtető föltöltése a (z) szelep nyitása által történik, miáltal a víz a hajó mindenkori mély járásának megfelelő nyomással a külső vízvonalmagasságig emelkedik. Az (m) szelep nyitása után a főkondenzátornak vagy a légszivattyúnak a (g) kondenzátorral és az elpárologtatóval való összeköttetése helyreállíttatik, miáltal az elgőzölögtetendő víz az elgó'zölögtetőben uralkodó légritkításnak megfelelően fölemelkedik. A fölső vízkamra magassági helyzete úgy van megválasztva, hogy az elgőzölögtető víztükre a kamrán belül fekszik; hogy elegendő nagy elgőzölögtető fölületet kapjunk. A víznek az (a) csőnyalábban való melegítése állal a víz ezekben a csövekben emelkedni fog, míg az (i) kéményen kívül vezetett (f) ejtőcsövön át ismét az j alsó vízkamrába visszafolyik, miáltal a víz hatásos keringését érjük el. A kondenzátorhűlővíz részben a (h) csövön át az (r) vezetékbe kerül, részben azonban a (w) csőelága/.áson át erős sugárral az (1) ejtőcsövön áramlik, mimellett a (b) kamrát el ti agy ó vízre erős szívóhatást fejt ki és annak körfolyamát megfelelően gyorsítja. Azáltal, hogy a kondenzátorhűtővíz fölös mennyiségben használható az elgőzölögtető táplálására, az elgőzölögtetés okozta lúgfölhalmazódás bizonyos határok között tartható. Minthogy a hűtővízmennyiség a desztillált víz mennyiségének 15 - 20 szorosát teszi ki, az elgőzölögtető táplálására annyi víz áll rendelkezésre, hogy az elgőzölögtetésre kerülő víz sótartalma a tengervíz sótartalmának legkisebb értékén tartható anélkül, hogy a víztükör a fölső vízkamrában a legkisebb mértékben változna; mivel a fölső vízkamrában a vízállás a tengertükre fölötti magasságán kívül a kamrában uralkodó légritkítástól függ, az elgőzölögtetőhöz fölös mennyiségben hozzávezetett víz összes mennyiségének a tengerbe kell visszaáramolnia. Ily módon a víztáplálást megszakító szabályozóberendezések elkerülésével az elgőzölögtető biztos, szakadatlan önműködő táplálását, valamint nagyobb gőzfogya«z!ás nélkül az elgőzölögtető alapos lefuvatását érjük el.
