66117. lajstromszámú szabadalom • Eljárás darabárúk csomagolására

félhosszúsága s tompán egymáshoz illesz­kedő (1, 5) mezők alkotják. Az (1, 5) falat a másik szalag (8) középső mezőjére helyez­zük és azután a (7) és (9) mezőket úgy hajlítjuk az (1—5) keret nyitott oldalai fölé, hogy a (6) és (10) szélső mezők a ke­ret (3) fal alá legyenek betolhatok. A cso­magolás a fenti két szalag segélyével a következő módon történik : Az (1—5) szalagot először laposan kite­rítjük és a (6—10) szalag (10) szélső me­zőjét az első szalag (3) középső mezőjére ragasztjuk. Most az árut a (3) mezőre és az erre ragasztott félhosszúságú (10) mezőre helyezzük s a (2) és (4) mezőket az árucso­mag két oldalára, a félhosszúságú (1) és (5) mezőket pedig az árucsomag fölső lapjára hajlítjuk. Az árucsomagot elfödő (1) és (5) i mezők külső fölületeit most ragasztó anyag­gal vonjuk be és a másik szalag (9) mező­jét az árucsomag szabadon álló oldalára hajlítjuk, a (8) mezőt a ragasztó anyaggal bevont (1, 5) mezőkre nyomjuk, a (7) mezőt a doboznak még nyitott oldalára fektetjük, és végül a (6) mezőt, miután külső oldalán ragasztó anyaggal vontuk be, a (3) mező alá betoljuk. Száradás után a csomag valamelyik széle fölvágható, amikor is fölcsappantható fö­delű dobozt kapunk, melynek oldalai szilár­dan összefüggnek egymással. A (6) mező ragasztóanyaggal való bevo­nás nélkül is betolható a dobozba úgy, hogy ezen a helyen a doboz a (6) mező kihú­zása által bármikor fölnyitható, egyéb helyein pedig szilárdan összefüggő részek­ből áll. A 2. ábrán föltüntetett csomagolási mód­nál a szalagok éppen úgy vannak össsze­állítva, mint az 1. ábrán, csak az (1, 5) ill. (6, 10) félhosszúságú mezők vannak teljes hosszúságú (11, 15 ill. 16, 20) mezőkkel helyettesítve, amelyek nem tompán illesz­kednek egymáshoz, hanem egymást át­födik. A 2. ábra szerinti szalagokkal a csoma­golást következő módon végezzük: A (11—15) szalagot először laposan kite­rítjük és (13) középső mezőjére a másik szalag (16) szélső mezőjét fektetjük. Most az árut a (16) mezőre helyezzük, mely nincs összeragasztva az alatta levő (13) mezővel mire a (11—15) szalagot ne áru köré haj­lítjuk. Ha ez megtörtént, akkor a (11) szél­ső mező mindkét oldalát ragasztó anyaggal vonjuk be és a (17, 18, 19) mezőket szintén a csomag köré hajlítjuk, végül pedig a mindkét oldalán ragasztó anyaggal bevont (20) szélső mezuL az egymáson fekvő (13, 16) mezők közé toljuk. Száradás után ezen csomagnak is bárme­lyik éle felvágható úgy, hogy födeles do­boz keletkezik, melynek falai szilárdan összefüggnek. Ugy is eljárhatunk, hogy a (20) szélső mezőnek csak külső oldalát vonjuk be ra­gasztó anyaggal, amikor is a (20) mező, midőn a (13) és (16) mezők közé tolatik, csak az alsó (13) mezőhöz ragad hozzá, míg a (16) mező a most már szilárdan össze­függő doboz fölnyitása céljából kihúzható marad. A leírt csomagolási eljárás természetesen a szalagoknak másféle elrendezésével, illetve a keretté való hajtogatás sorrendjének meg­változtatásával is végezhető. A találmánynak az a lényeges előnye van, hogy csomagolás előtt nem szükséges szilárdan összefüggő dobozt készíteni, mely aztán az áruval megtöltetik. A jelen eljá­rásnál csakis egyes, könnyen kezelhető és a munkahelyen nagy mennyiségben fölhal­mozható szalagokkal kell dolgozni, melyek csak a csomagolás alkalmával kapnak ra­gasztó anyagot és fölvágás után úgy, vagy még jobban használhatók doboz gyanánt, mint az előre elkészített dobozok. További előnye a találmánynak az, hogy a míg a közönséges födeles dobozoknál a födőlap külső behatásokkal szemben csekély ellen­állással bír s ennek folytán támaszokat és eféléket kell alája helyezni vagy más segéd­eszközöket, pl. betéteket, stb. kell alkalmazni, addig a jelen esetben minderre nincsen szükség, mert a szalagokból összeállított doboz már szerkezetéből kifolyólag is elég szilárd arra, hogy külső igénybevételeknek ellenálljon.

Next

/
Thumbnails
Contents