66090. lajstromszámú szabadalom • Zsalus szárító
Megjelent 1914. évi decembei* hó 22-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 66090. szám. x/a. OSZTÁLY. Zsalus szárító. JÁGER WILHELM GÉPGYÁROS HALLEBEN. A bejelentés napja 1914 január hó 17-ike. A zsalus szárítók leginkább mezőgazdasági üzemekben gabona és magvak szárítására használtatnak. Előnyük abban áll, a szárítandó anyag a szárítóban megtett egész útjában hozzáférhető, a szárítási folyamat minden szakasza megfigyelhető és a levegőuek csak igen vékony rétegeket kell áthatolnia úgy, hogy az egyik helyen elvont nedvesség, a többi helyekre át nem terjed. Egy különös előny azonban abban áll, hogy azon fölületek, melyekkel a szárítandó anyag a szárítási folyamat' alatt érintkezésbe jut, rossz hővezetőből (fából) készülhet úgy, hogy az anyag egyes részeinek hirtelen fölhevítésétől — mint ez fémfölületek alkalmazása esetén előfordul — nem kell tartani és így ezen mesterséges szárítás sem a csirázóképességre, sem a sütőképességre hátrányos befolyást nem gyakorol. Ezen utóbbi veszély azonban a jelenleg használatban lévő zsalus szárítóknál még annyiban fönnáll, amennyiben némely szárítandó anyagok a zsalus fölületeken nem csúsznak egyenletesen, hanem minden zsalufölülut fölső részén fölhalmozódnak és ott a szárítási folyamat egész időtartama alatt visszatartatván a túlhevítés veszélyének vannak kitéve, miáltal zsirázó képességüket és sütő képességüket elvesztik. Ezen, különösen gabonánál képződő halmoknak útját az utántoduló gabona zárja el. Az anyagnak a zsalufölületeken való ezen j torlódása meggátolható ugyan- azáltal, ha a j zsalufölületek megfelelő pontjaiból kiinduló I merőleges falakat alkalmazunk, azonban ezek azt a súlyos hátrányt okozzák, hogy a szárító levegőnek az anyagon való áthatolása majdnem teljesen meggátoltatik, ami a szárítási folyamatra igen hátrányos. Ezen hátrányok sziták alkalmazása által ugyan meggátolhatok volnának, azonban finom szemcséjű anyagnál, pld. máknál, aprószemű szitákat kell alkaltn&zni, melyek csakhamar betömődnek úgy, hogy ekkor egy közönséges fal szerepével bírnak. Minthogy további ily finomszemű szitákat csak megfelelő ellentállóképességgel biró drótból lehet készíteni, a szitával közvetlenül érintkező anyag a túlhevítés veszélyének is ki volna téve. Mind ezen nehézségek a találmány szerint azáltal kerültetnek el, ha a szárítandó anyag útjában ellentállásokat rendezünk el, melyek a veszélyeztetett helyeken, illetve azon helyeken, ahol az anyaghalom a leg-