66052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rothadó trágyából szabaddá váló ammóniák lekötésére

— 2 — szerítik a tornyon kígyóalakú pályán áthaladni. Ezen lemezek fa, cement vagy hullámos ólompléhből készíthetők. Két •egymás mellett fekvő lemez közti tér egy félhengeres lemezzel van lefödve (5. ábra)E torony elől több csappantyúval, fönt pedig állíthatóredőnnyel ellátott tetőlámpával és alul több (o) léghozzávezetőcsővel bír, melyek a vizeletből keletkező ammóniák-vegyületek oxidálására, valamint a nilrofikálós baktériumok éréséhez szükséges levegőt hozzávezetik. Ezen csövek célszerűen az istállóból vezettetnek, hogy a már itt keletkező ammoniákot hasznosítsák. • A berendezés úgy használtatik, hogy az istállóIrágyát a kamrák födőlapjára rakjuk, a (c) zárakat nyitjuk és a trágyát a kamrába lökjük. A födelek reáhelyezése után a zárakat célszerűen földdel teleszórjuk, hogy a gázok eltávolodását megakadályozzuk. Azután az (n) tolókát zárjuk, de csak azokat, melyek a trágyafölület fölött vannak, míg a berakott trágyába, ennek magasságában fekvő (n) nyílásokon a (t) szellőző csöveket bevezetjük és ezért az alsó már fölbomlott trágyában lévő csöveket kihúzzuk és a friss trágyához használjuk. A (t) csövekből, valamint a (b) csatornákból alulról hozzálépő levegő a trágyának erjedését eszközli, mimellett ennek a hőíoka 60°-ig emelkedik, mely hőmérséklet a szalmát és szerves anyagokat szétromboló baktériumoknak a legalkalmasabb, míg ezen hőmérséklet a nitrogénben élő mikrobáknak és penészgombáknak nem kedvező, ezek ezen hőmérséklet mellett és nedves fölmelegített környezetben elpusztulnak. A nedvességtartalom könnyen szabályozható azáltal, hogy a gödörben lévő trágyalét szivattyú vagy más alkalmas berendezéssel a kamrán átvezetjük. Jelen berendezésnél azonban nagyobb mérvű kiszáradás elő sem fordul és az erjedés egyformán megy végbe a trágyaréteg minden részében. Hogy a keletkező illanó ammóniákkeverékek el ne illanhassanak, mint az az eddigi trágyagödröknél előfordul, azokat az (e) lemezekkel kibélelt toronyba vezetjük, ezen lemezek növényfölddel vannak lefödve, melyeken át a nitrofikálós baktériumok nitrátokká alakulnak át. A legalkalmasabb hőmérséklet kellő nedvesség tartalma mellett és a salétromképződéshez szükséges anyag fölülete által a baktériumok rendkívül gyorsan szaporodnak és az illanó ammóniákkeverékeket nitritekké, azután nitrátokká változtatják át; ha ezen sókat a nitrálófermensekkel a földbe adjuk, úgy azoknak szerves növény- és állatmaradékokból kiadódó nitrogénkeverékek salétromkeverékekké alakulnak át, mely átalakulás rendes körülmények között nitrifikálós baktériumok hiányában nagyon lassan keletkezik. Sót. szilárd ammoniáksókat is képezhetünk a találmány szerint, ha a toronylemezeket savanyú ioszforsavas mésszel, kénnel vagy sóssavval itatjuk, hogy a megfelelő ammoniáksók képződhessenek, mely könnyen szolgál olcsó pótlószerül az e módon előállított sók helyett. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés rothadó trágyából szabaddá váló ammóniák lekötésére, jellemezve egy minden oldalról zárt négyszögletes, válaszfal által kettéosztott, szellőző nyílásokkal, betonozott padlóval, lyukasztott lemezekkel lefödött, lejtős csatornával ellátott trágyagödör által, 2. Az 1. igény szerinti berendezés rothadó trágyából szabaddá váló ammóniák lekötésére, jellemezve azáltal, hogy a trágyagödör fölött fa, cement vagy ólompléhből készült, félhenger-alakú lemezekből összeállított, növényfölddel lefödött, lemezbetétekkel ellátott torony van elrendezve, azon célból, hogy az azon áthaladó ammoniákgőzök a lemezeken lévő, a nitrifikálós baktériumokat előmozdító földdel közlekedve, az ammoniákgőzök nitritekké és nitrátokká átalakuljanak.