66050. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék elektromos reflektoros izzólámpakörték előállítására

Megjelent 1914. évi december hó 22-én. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 66050. szám. VII/h. OSZTÁLY Eljárás és készülék elektromos, reflektoros izzólámpakörték előállítására. DEUTSCHE GASGLÜHLICHT AKTIENGESELLSCHAFT (AUERGESELLSCHAFT) CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1913 juníns hó 24-ike. Elsőbbsége 1912 november hó 16-ika. Jelen találmány tárgya eljárás és készülék elektromos, reflektoros izzólámpakörték előállítására. A találmány szerinti eljárás főleg a zseblámpák izzólámpája részére használt lámpakőrték előállítását célozza. Már ismeretes oly eljárás, mely szerint egy, színtelen üvegből álló cső egy például tejüvegből készült csövei a végeken tompán összeolvasztatik, mire a csö az illesztési helyen körte alakjára fuvatik. Ismeretes továbbá egy színtelen üvegcsőre egy rövid, például tejüvegből készült csövet föltolni, a két csövet egymással összeolvasztani és azután körte alakjára hozni. Ezek az eljárások azonban azzal a nagy hátránnyal bírnak, hogy a körte illesztési helyén, illetve a színtelen és a viszszaverő rész közötti határolófölületén feszültségek lépnek föl, melyek következtében gyakori a körte megrepedése és így hasznavehetetlenné válása. Ezt a hátrányt a találmány szerinti új eljárásnál elkerüljük. Az új eljárás értelmében az izzólámpakörtét először egész fölületén bevonattal látjuk el. Azután a bevonatot eltávolítjuk azon helyekről, melyeknek nem kell fényvisszaverőnek lenniök, mire végül a körtét egy kemencébe helyezzük, hogy a bevonatnak a körtén hagyott részét beégessük úgy, hogy egy reflektort képezünk. A bevonat előállítására szolgáló anyagok (iivegömledékek, zománcok) célszerűen egy folyadékban, például olajban, péppé kavartatnak, melybe az izzólámpakörtéket egészen a nyaktoldaton túl bemártjuk. Azonban a bevonóanyagot a körtékre por alakjában is fölhinthetjük. Az eljárás foganatosítására a rajzokon föltöntetett készülékeket használjuk. Az 1—4. ábrák oly készülékeket mutatnak hosszmetszetben és alaprajzban, melyek a bevonatnak azon helyekről való eltávolítására szolgálnak, melyek nem teendők fényvisszaverővé. Az 5. és 6. ábra a bevonat beégetésére szolgáló kemencének hosszmetszete és alaprajza, mimellett a kemence középső része eltávolítva képzelendő. Mint azt az 1. és 2. ábra mutatja, a bevonat egy részének eltávolítására szolgáló készülékek egyike az (a) csőből áll, melyben a (b) zsinórtárcsa van megerősítve. Ezen cső fölső nyílását a (c) gazé-