66034. lajstromszámú szabadalom • Solenoiddal közvetlenűl működtetett szabályozóellenállás vonatvilágítási berendezések számára

— 2 — 5. ábra a 2, ábra 5—5 vonala szerinti keresztmetszet. Maga a solenoid ösmert szerkezetű, amennyiben a külső (a) vasköpenyből áll, mely egyik végén a (b) süveggel, másik végén pedig a (c) vaslemezzel van lezárva, melyen a (d) vascső vagy mag nyúlik keresztül. A solenoid (a') gerjesztőtekercsének elrendezése függ a reosztát rendelletésétől. Ha pl. lámpaáramört szabályoz, úgy a gerjesztőtekercs a lámpaáramkőrhöz képest mellékzárlatban rendezendő el, ha ellenben egy generátor gerjeszlőtekereseit szabályozza, úgy az (a') a tekercs egy része a generátor shunt-gerjesztőtekercselésével, másik része pedig a főáramkörbe van sorosan kapcsolva és célszerűen még egy mellékáramú tekercselést tartalmaz, mely az akkumulátortelep túltöltésének meggátlására szolgál A (b') kapcsok szolgálnak a solenoidnak az áramkörbe való kapcsolására. A solenoid mozgó (d') magjának (c') szára lazán megy keresztül a helytálló (d) magrészen és a grafitból vagy más alkalmas anyagból álló (e) kenőgyűrűn • megy keresztül. A mozgó (d') mag célszerűen az (e') rézcsőbe van vezetve és alsó végén az (f) dugattyút hordja, mely célszerűen grafitból vagy hasonlóból áll és a solenoid tokjának alsó végén lévő (f) hengerben mozog. A dugattyú két oldala a (g) fojtócsavarral szabályozott (g) csatornán keresztül közlekedik egymással. Az (f) dugattyú kataraktus gyanánt működik és a kon!aktuskar mozgásait csillapítja úgy, hogy egyrészt a vonat rázkódía tásainak befolyását küszöböli ki, másrészről pedig az áramkör hirtelen állapotváltozásainál meggátolja a solenoid magjának lengéseit. A (g') csavar segélyével a kataraktus hatását szabályozhatjuk. Miután a kalaraktus teljesan el van zárva, por nem juthat bele és az (f) hengert kenőszerrel tölthetjük meg, mely nem piszkolódhalik el. A reosztát sűrűn elrendezett (h) ellenállásrácsokból lehet összeállítva, melyek sorosan vannak kapcsolva és két sorban vannak elrendezve úgy, hogy a kapcsolókar mozgásainak ellenállásváltoztató hatása növeltetik. A föltüntetett elrendezésnél az ellenállásrácsok két csoportja egymáshoz képest eltolva van elrendezve úgy, hogy egymásután kapcsoltatnak be az egyik és másik csoporthoz tartozó ellenállásfokozatok, miáltal megtartjuk a csekély fokozatokat, amellett, hogy a kapcsolóemelő aránylag kis kilengései már erős ellenállásváltozást idéznek elő. Az ellenállásrácsok szilárdan vannak megerősítve egy alkalmas tartóban és szabad fölső végeik alkotják a kontaktusfölületeket, miért is célszerűen jobb vezetőképességgel biró anyagból készülnek, mint a rácsok. A legjobb szabályozás elérésére fontos, hogy úgy a rácsok, mint a solenoidtekercsnek vezetőanyaga csekély temperaturakoefficienssel bírjon úgy, hogy ezen célra ily tulajdonságú ösmert fémötvözelet kell alkalmaznunk..Fontos az ellenállás-elemek szerkezetére nézve, hogy végeik lehetőleg szorosan egymás mellett feküdjenek úgy, hogy a kontaktuskarnak lehetőleg csekély mozgását kelljen végeznie, míg az egyes ellenálláselemek száma oly nagy legyen és azok olyként kapcsoltassanak be- és ki, hogy az ellenállásváltozások kis fokozatokba menjenek végbe, nehogy a lámpák pislogjanak. A rajz nem mulatja a tényleg alkalmazott ellenálláselemek számát, mert gyakorlatban pl. 120 ellenállásrácsot alkalmazunk, ha a készülék egy generátor gerjesztőmezejének szabályozására szolgál és kb. 90 rácsot, ha a készülék lámpaáramkört szabályoz. A készülék fontos részét képezi az (i) kontaktuskar, mely az 1, 3. és 4. ábrában föltüntetett sajátszerű kontaktuslemezekkel van fölszerelve. Ha a mozgás szabadságát biztos kontaktussal akarjuk egyesíteni, úgy fontos, hogy a kontaktusfölületek rúgó által legyenek egymásra szorítva és megállapítottuk azt is, hogy lehetetlen két sík fölület között biztos és egyenletes kontaktust létesíteni, amire a szikrázás elkerülése végett föltétlenül