66027. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tej és más hőhatásra könnyen bomló folyadék sterilizálására
2 — lyezték s e közben részben a mikroorganizmusok megölésére alkalmas gázokkal hozták érintkezésbe s azután nyomáscsökkentést eszközöltek. A tapasztalat szerint azonban e rendszabályok egyedül egyáltalán nem voltak elégségesek a mikroorganizmusok megbízható kiirtására. Jelen találmány, mely biztos sterilizáció mellett a folyadék természetes sajátságainak, í 11. a tej biológiai sajátságainak megóvását célozza, más eszközökhöz folyamodik. A jelen találmány abban áll, hogy a sterilizálandó folyadékot először nyomás aiá helyezzük s azután hirtelen nyomásmentesítés közben egész tömegében hirtelen a sterilizálási hőfokra hevítjük s e hőfoknak igen rövid ideig való betartása után újból hirtelen lehűtjük. A föltaláló megfigyelései beigazolták ugyanis, hogyha a magában véve ismert nyomásváltozással nem is lehet sterilizálást elérni, mégis a mikroorganizmusok életképességének tetemes gyengítését érjük el annál inkább, mennél nagyobb mérvű volt a nyomásváltozás. Ha közvetlenül az ily nyomásváltozás után .az ezáltal gyöngített mikroorganizmusokra magasabb hőfok hat, még pedig célszerűen úgy, hogy a fölhevítés után közvetlenül erős lehűlés következzen, vagyis gyors hőmérsékváltozás létesüljön, akkor aránylag alacsony hőfoknak egész rövid ideig tartó behatása is elégséges a mikroorganizmusok biztos megölésére. Ezen eljárás előnye abban áll, hogy az együttesen alkalmazott nyomás- és hőfokváltozás folytán nemcsak aránylag alacsonyabb sterilizálási hőfok alkalmazható, hanem jóval rövidebb behatási idő elégséges a mikroorganizmusok biztos kiirtására. Aránylag alacsony hőfok rövid ideig tartó behatása azonban még nem módosítja vagy rontja a folyadék természetes, ill. biológiai sajátságait úgy, hogy az eljárás teljesen steril folyadékot szolgáltat ugyan, mely azonban — más módon sterilizált termékekkel ellentétben — a sterilitástól eltekintve, miben sem különbözik a természetes folyadéktól. Az eljárás a csatolt szkémás rajz kapcsán válik érthetővé. A sterilizálandó folyadékot az (1) tartályból a (3) vezetéken át a (2) szivattyú a (4) nyomóvezetéken keresztül az (5) nyomástartályba juttatja, melyben a folyadék nyomás alatt áll; tejnél 2-5—3-5 atm. elégségesnek bizonyult, lehet azonban bátran 4—5 atm.-át és többet is alkalmazni, ha nagyobb mérvű nyomásváltozás révén a mikroorganizmusok fokozott gyöngítését akarjuk elérni. Az (5) nyomótartályból a (6) csövön át jut a folyadék a tulajdonképeni sterilizátorba, mely a föl tüntetett példánál a hullámos (7) csurgatófölületből áll, mely a (8) kifolyatóban végződik s a (9, 10, 11, 12) fűtőköpeny révén fűthető. A sterilizátor fölső részében lévő ívelt (13) föliilet közepére áramlik a folyadék, mely egyenletesen eloszolva jut a (7) fölületre. A folyadéknak a (6) csőből való kiléptekor a nyomás természetesen megszűnik úgy, hogy a folyadék hirtelen nyomásváltozást szenved; közvetlen ezután jut a folyadék a (7) fölületre, melyet a (9) köpeny a sterilizálási hőfokra fűt. Minthogy7 a folyadék csak vékony rétegben van a (7) fölületen, fölhevülése rendkívül hirtelen s egyszerre megy végbe s ennek folytán aránylag alacsonyabb hőfok elégséges a már nyomásváltozás révén gyöngített mikroorganizmusok kiirtására. A gyakorlatbán különösen tejre elégségesnek bizonyult 75—85°-nyi sterilizálási hcmérsék. Természetesen lehet kivételes esetekben magasabb hőfokot alkalmazni, ha kisebb súlyt helyezünk a természetes sajátságok megóvására. A sterilizálási hőmérsék csak addig hat a folyadékra, amíg az a (7) fölületen lecsurog s e fölület magassága úgy van megr szabva, hogy ezen idő rövid legyen. Rendszerint néhány másodperc elégséges, biztonság kedvéért azonban úgy méretezhető a (7) fölület, hogy a folyadék 20—30 másodpercig álljon vele érintkezésben. Kivételes esetekben hosszabb behatási tartam alkalmazható, ez azonban rendszerint a természetes sajátságok rovására történik. A (7) fölület 18) csorgatóján kilépő folyadékot különösen ha tejről van szó, azonnal hűtőre vezetjük. A készülék természetesen sokféleképen
